Egyéb tevékenység

Az Artisjus fő tevékenysége a közös jogkezelés jogdíjak beszedése és felosztása a zenei és irodalmi művek bizonyos felhasználása után a szerzők és örököseik részére. Emellett néhány más, ezzel összefüggő szolgáltatást is nyújtunk.

1. Jogutódok nyilvántartása

A szerzői jogi védelem a szerző halálát követő év első napjáról hetven évig oltalmazza a műveket. A felhasználók számára nehézséget jelenthet a megfelelő jogosultak (örökösök) felkutatása.

Ezért a szerzői jogi törvény úgy rendelkezik, hogy a közös jogkezelő szervezetek jogutód-nyilvántartást vezetnek a hagyatéki ügyekben eljáró közjegyzők és bíróságok adatszolgáltatása alapján, és e nyilvántartásból adatokat szolgáltatnak az egyedi felhasználási szerződést kötni szándékozó felhasználók számára.

Az Artisjus 1999. szeptember 1-jéig minden jogszabályi kötelezettség nélkül, önkéntes alapon vezetett nyilvántartást olyan szerzők jogutódairól, akiknek műveit az Artisjus (vagy jogelődje, a Szerzői Jogvédő Hivatal) jogkezelési tevékenysége érintette. A közjegyzők általában, de nem minden egyes esetben értesítették az Artisjust, ha szerzői jog is volt az örökhagyó hagyatékában. A jogszabályi előírás hiánya miatt, valamint abból az okból, hogy nem minden esetben derült ki egy szerző halála után, hogy szerzői jog is része volt a hagyatéknak, nem lehet helytállást vállalni azért, hogy a nyilvántartás közhiteles, illetve teljes. Remélhetőleg egy idő után elérhető lesz, hogy az összes közös jogkezelő szervezetnél (a hangfelvétel-előállítók egyesületét kivéve) teljes nyilvántartás tartalmazza az adott szervezet közös jogkezelési tevékenysége által érintett körben az elhunyt alkotók jogutódait.

Részletek a jogutód-nyilvántartásról...

2. Adatkezelés, adattovábbítás

Az Artisjusnál a közös jogkezelési alaptevékenységből adódóan nagyon sokféle adat található meg; adatkezelési tevékenysége elsősorban

. az Egyesület által képviselt zenei és irodalmi művek (repertoár),
. a szerzők és egyéb jogosultak, továbbá
. a felhasználások

adataira terjed ki. Az Egyesület ezen kívül nyilvántartja az érintett jogosultakat a közös jogkezelési felosztás nyomán megillető jogdíjösszegeket is.

Van azonban a zeneműveknek olyan felhasználása is, amelynél a felhasználónak közvetlenül kell a szerzővel megállapodnia. Ilyenek pl. a kottakiadás, a filmalkotásba foglalás (megfilmesítés), zenei átdolgozás, idegen nyelvre fordítás.

Gyakran előfordul, hogy ilyen felhasználások esetén a felhasználó - nem rendelkezvén közvetlen kapcsolattal az érintetthez - az Artisjustól kéri a szerző elérhetőségét.

Az adatvédelmi jogszabályok folytán az Artisjus ilyen esetben csak akkor adhatja ki a magánszemély szerzők személyes adatait, ha ezt a felhasználó írásban kéri, és ehhez az érintettek kifejezetten hozzájárulnak. Ezért folyamatosan próbáljuk minél szélesebb körben (pl. műbejelentésnél, szerzői adatbejelentéseknél) felajánlani szerzőink részére azt a lehetőséget, hogy általuk megadott, az elérhetőségükhöz szükséges adatok ilyen helyzetben továbbíthatók legyenek az érdeklődő számára. Ezzel reményeink szerint hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a magyar művek játszottsága növekedjen.

Az adatkezelés és továbbítás rendjéről bővebben...

3. Önkéntes műnyilvántartás

Évről évre, immár folyamatosan magas igény jelentkezik a jogosultak részéről arra, hogy műveiket, azok elkészülte után egy "hiteles helyen" nyilvántartásba vetessék, illetve ezzel együtt a mű, vagy annak részlete egy másolatát letétbe is helyezzék.

Az Artisjus ezért természetes személy szerzők számára szolgáltatásként kínálja a szerzői művek letéttel együttes, vagy letét nélküli nyilvántartásba vételét.

Hangsúlyozni kell, hogy a nyilvántartásba vétel semmilyen kapcsolatban nem áll a szerzői jogi védelem fennállásával, vagy esetleges hiányával. Ez a szerzői jogi törvény szerinti ismérvek objektív meglététől (irodalom, tudomány, vagy művészet területén létrejött egyéni, eredeti alkotás) függ. A nyilvántartás, illetve letét kizárólag arra szolgál, hogy bizonyítsa, hogy a bejelentő által megjelölt alkotás a bejelentés napján létezett, és annak létezését a bejelentő jelentette be, és egyben kérte a nyilvántartásba, letétbe vételt. Más szóval jogvita esetén a nyilvántartásba, illetve letétbe vételt igazoló tanúsítvány bizonyítási eszköz, amely segíti az eljáró hatóságot, (választott) bíróságot - a bizonyítékok szabad értékelése keretei között - a határozat meghozatalában.

(Az önkéntes műnyilvántartás nem tévesztendő össze a zeneművekre vonatkozó "műbejelentéssel", amelyről itt olvashatnak részletesebben

A nyilvántartásba vételről szóló részletesebb tájékoztatás...