|
Önkéntes műnyilvántartás
- 1. A nyilvántartás célja
- 2. Meghatározások:
- - nyilvántartás
- - nyilvántartott művek
- - szerző
- - bejelentő
- - adatlap
- - tanúsítvány
- 3. A nyilvántartásba vétel típusai, eljárás a nyilvántartásba vétel során
- 4. Betekintés a nyilvántartásba
- 5. Kezelési költségek
- 6. A nyilvántartásba vétel helye
1. A nyilvántartás célja
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a szerzői jogok fokozott védelme érdekében nyilvántartást vezet a 2.2 pont szerinti művekről és letétként őrzi azokat a műveket, amelyeket a Bejelentő(k), Szerző(k) az Egyesületnél nyilvántartásba vétel vagy letéti elhelyezés (archiválás) céljából bemutattak, illetve letétként elhelyeztek.
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által végzett nyilvántartásba vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy a szerzői műveket minden külön nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül is védi a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény).
A művek nyilvántartásba vétele önkéntes, annak célja csak az, hogy hitelesen tanúsítsa azt a tényt, hogy az adott mű a nyilvántartásba vétel időpontjában a nyilvántartásba vétel szerinti tartalommal létezett és elősegítse a szerző, valamint a mű azonosíthatóságának bizonyítását.
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a nyilvántartásba vétel során a műfaj tekintetében minősítő tevékenységet nem végez, a mű egyéni, eredeti jellegét nem vizsgálja, nem is vizsgálhatja, így nem vállalhat felelősséget azért, hogy a mű mások szerzői jogait nem sérti és a szerzői minőséget, szerzői jogosultságot sem igazolja.
A nyilvántartás csak olyan művekre terjed ki, amelyeknek szerzői jogi jogosultja(i) természetes személyek. Olyan művek nyilvántartásba vételét, amelyek esetében a szerzői vagyoni jogok átruházhatók / átszállhatnak [Szjt 6.§, 30.§, 58.(3), 61.§ (1) 63.§ (1), 66.§ (1)] és a szerzői vagyoni jogokat jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet gyakorolja, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület nem vállalja.
2. Meghatározások
2.1. Nyilvántartás - borítékban lezárt (nem letétként őrzött), vagy letétként kezelt (archivált) művek adatainak (a mű elnevezése, a rögzítés módja, a mű típusa) és a Bejelentő(k), Szerző(k) adatainak (név, lakcím vagy székhely) számítógépes nyilvántartása a Szerző(k) vagy Bejelentő(k) igénye alapján.
2.2. Nyilvántartott művek - a szerzői jogi törvényben meghatározott, borítékban történő lezárásra, vagy számítógépes archiválásra alkalmas szerzői művek:
- az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
- írásban, vagy hang-, illetve képfelvételen rögzített, nyilvánosan tartott beszéd, vagy előadás,
- számítógépi programalkotás (akár felhasználói program, akár operációs rendszer) és a hozzá tartozó dokumentáció,
- színmű, zenés színmű, a táncjáték, és a némajáték,
- zenemű, szöveggel vagy anélkül,
- rádió-és a televíziójáték,
- filmalkotás és más audiovizuális mű,
- rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján létrehozott alkotás és annak terve
- fotóművészeti alkotás,
- térképmű és más térképészeti alkotás,
- építészeti alkotás és annak terve, épület-együttes, illetve városépítészeti együttes terve,
- műszaki létesítmény terve,
- iparművészeti alkotás és annak terve,
- jelmez-és díszletterv,
- ipari tervezőművészeti alkotás.
A nyilvántartásba vehető művekkel és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban fontos előírásokat tartalmaznak a Szerzői jogi törvény alábbi rendelkezései (A.) és a Tanúsítvány átvételét igazoló elismervényben közölt Tájékoztató (B.)
A.) Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
"A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől."
"Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések."
"Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek."
"A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet."
"Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televíziószervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek." [A nyilvántartásba vétel csak szerzői művekre vonatkozik.]
B. Tájékoztató
"1. A nyilvántartásba vétel semmiféle szellemi alkotásra vonatkozó védelmet nem keletkeztet, csupán arra szolgál, hogy bizonyítási eszköz álljon rendelkezésre arról, hogy a Bejelentő által szerzői műként megjelölt alkotás a nyilvántartásba vétel napján a nyilvántartásba vétel szerinti tartalommal létezett.
2. A nyilvántartásba vett alkotás akkor minősülhet szerzői műnek, ha a bejelentés szerinti szerző(k) szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik. Vita esetén arról, hogy a bejelentett alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, bíróság dönthet.
3. Ha a nyilvántartásba vett alkotás a 2. pont szerint szerzői jogi védelem alá tartozik, a védelem nem terjed ki az alkotásban rögzített ötletre, elvre, működési módszerre, elgondolásra, eljárásra, vagy matematikai műveletre. A felsoroltak közkincset jelentenek akkor is, ha az alkotást egyébként a szerzői jogi védelem megilleti.
4. Az alkotásban esetlegesen rögzített műszaki, gazdasági, vagy szervezési megoldás (elv, eljárás, módszer) iparjogvédelmi (szabadalmi, használati vagy formatervezési minta, mikroelektronikai félvezető termék topográfiája, know-how) oltalomképessége független a szerzői jogi védelem fennállásától."
2.3 Szerző - A szerzői jogi törvényben meghatározott azon természetes személy, aki a művet megalkotta.
2.4. Bejelentő - A mű nyilvántartásba vételét kezdeményező természetes személy vagy szervezet.
2.5. Adatlap - Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület formanyomtatványa, amely a nyilvántartásba kerülő adatok rovataiból áll (Kérjük nyomtatott betűkkel kitölteni!).
2.6. Tanúsítvány - Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által kiállított igazolás, amely a mű bemutatásának tényét és időpontját tanúsítja.
2.7. Átvételi elismervény - A Bejelentő nyilatkozata, amely a borítékban lezárt műnek az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől történő átvételét és a nyilvántartásba vétel hatályára vonatkozó Tájékoztató tudomásul vételét igazolja.
3. A nyilvántartásba vétel típusai, eljárás a nyilvántartásba vétel során
3.1. Művek lezárása borítékban
Azon művek esetén, amikor a Bejelentő a mű letéti őrzését nem kívánja igénybe venni, az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a bemutatott művet borítékba helyezi, az adatlapon feltüntetett adatokat számítógépes nyilvántartásba veszi és az azonosító számmal ellátott borítékot viaszpecséttel lezárja.
Az Egyesület a bemutatás tényéről tanúsítványt állít ki és a művet tartalmazó, viaszpecséttel lezárt borítékot a Bejelentőnek megőrzés céljából visszaadja.
Bejelentő az átvételt elismervény aláírásával igazolja. Az adatlapot, az átvételi elismervényt, valamint a kezelési költség befizetését igazoló postai feladóvevény (másolati) példányát az Egyesület megőrzi.
3.2. Letét (archiválás)
A letéti őrzés esetén - a borítékoláson kívül - az Egyesület a Bejelentő által bemutatott, archiválásra alkalmas (A/4 méretű) anyagot fekete-fehér optikai olvasó alkalmazásával számítógép merevlemezén (HDD) archiváló rendszer segítségével rögzíti. Az adatlapon feltüntetett adatokat az Egyesület számítógépes nyilvántartásba veszi és a mű bemutatásáról tanúsítványt állít ki, amelyen az archiválás tényét "A" jelzéssel feltünteti. Az adatlapot, a tanúsítványt, valamint a kezelési költség befizetését igazoló feladóvevény (másolati) példányát az Egyesület megőrzi.
4. Betekintés a nyilvántartásba
A bejegyzett művek adatairól és a tanúsítványban szereplő személyi adatokról az Egyesület írásbeli megkeresés vagy személyes érdeklődés esetén másolatot ad ki abban az esetben, ha ehhez a Szerző és a Bejelentő írásban hozzájárult.
A hozzájárulás a mű címének kiadásához nem szükséges.
A letétként őrzött művek, a kérelmező írásbeli kérelmére (költségeket lásd alább), kizárólag a Szerző(k) által együttesen az Egyesületnek adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazása alapján és az abban foglalt kikötések szerint adhatók ki.
5. Kezelési költségek
Egy műpéldány nyilvántartásba vételének kezelési költsége, borítékban történő lezárás esetén:
6.000,- Ft + 20% ÁFA = 7200.-Ft
A letétként őrzött művek archiválása esetén a kezelési költség:
7.000,- Ft + 20% ÁFA = 8.400.-Ft
Az archiválás kezelési költsége a Bejelentő vagy a Szerző által kiválasztott 5 jellemző A/4-es oldal optikai olvasóval számítógép merevlemezére történő rögzítését (szkennelését) és a tanúsítvány kiadását foglalja magában. Minden további oldal rögzítésének kezelési költsége:
oldalanként 400,- Ft + 20% ÁFA = 480.-Ft
A Tanúsítványról készült másolat kezelési költsége:
2.000,- Ft + 20% ÁFA = 2.400,- Ft
A letétként őrzött művekről készült másolat kezelési költsége:
5 oldalig oldalanként: 300,- Ft + 20% ÁFA = 360.- Ft
minden további oldal: 300,- Ft + 20% ÁFA = 360.- Ft
6. A nyilvántartásba vétel helye
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Dokumentációs és Felosztási Főosztály Belföldi Jogosulti Kapcsolatok Osztálya Tájékoztatási és Reklamációs Csoport 1016 Budapest, Mészáros u.15-17. Ügyintéző: Petrus Beáta I. em. 122. szoba Telefon: (1) 488 2676 Ügyfélfogadás: előzetes egyeztetés alapján
|