Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 1996. október 26-án elfogadott Alapszabálya az 1999. május 29-én és a 2003. november 22-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

I. Az Egyesület neve

I.1. Az Egyesület neve: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület

I.2. Az Egyesület rövid neve: ARTISJUS

I.3. Az Egyesület idegen (angol) nyelvű neve: Society ARTISJUS Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights

I.4. Az Egyesület idegen (angol) nyelvű rövid neve: ARTISJUS

I.5. Az Egyesület idegen (német) nyelvű neve: Verein ARTISJUS Ungarisches Büro zur Wahrung der Urheberrechte

I.6. Az Egyesület idegen (német) nyelvű rövid neve: ARTISJUS

I.7. Az Egyesület idegen (francia) nyelvű neve: Société ARTISJUS Bureau Hongrois pour la Protection des Droits d'Auteur

I.8. Az Egyesület idegen (francia) nyelvű rövid neve: ARTISJUS

II. Az Egyesület székhelye

Az Egyesület székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u. 15.–17.

III. Az Egyesület jellege, célja és tevékenysége

III.1. Az Egyesület jellege és célja

Az Egyesület országos, a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal feladatkörébe tartozó közös jogkezelés tekintetében annak jogutódja. Célja az érintett jogosultak érdekeinek védelme, ezen belül különösen az, hogy a mindenkor hatályos szerzői jogi törvény (Szjt.) alapján, elsősorban a közös jogkezelésre vonatkozó törvényi előírások keretei között a III.2. pont szerinti vagyoni jogokat gyakorolja.

III.2. Az Egyesület tevékenysége

III.2.1. az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését előíró, vagy lehetővé tevő, az Szjt.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések, alapján – egyesületi tagságra tekintet nélkül, egyes szerzői vagyoni jogok gyakorlása, az e körbe tartozó igények érvényesítése saját nevében saját igényeként, bíróságok és más hatóságok előtt, valamint az e tevékenységek útján beszedett jogdíjak Felosztási Szabályzat szerinti felosztása egyesületi tagságra tekintet nélkül az érintett zenei és irodalmi szerzői jogosultak között, figyelemmel a. III.2.10. pontra.

Az e pontban meghatározott vagyoni jogok a következők:

III.2.1.1.

már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek, és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen, videofelvételen, digitális hordozón terjesztett multimédia műben vagy elektronikus adatbázisban való többszörözésének és példányonkénti terjesztésének engedélyezése,

III.2.1.2.

a rádió-és televízió szervezetek műsorában sugárzott, saját műsort vezeték útján nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzői és szomszédos jogi jogosultjait a művek, előadások, hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel megillető díjigény érvényesítése,

III.2.1.3.

a reprográfiai úton történő másolásra tekintettel a zeneszerzők, zeneszövegírók és a zeneműkiadók javára engedélyezési jog gyakorlása, valamint a zeneszövegírókat és a zeneműkiadókat a zeneszövegek másolására tekintettel megillető díjigény érvényesítése a reprográfiai díjigény érvényesítésére alapított külön közös jogkezelő szervezet útján; az említett jogosultak képviselete ebben a szervezetben,

III.2.1.4.

a zenei és irodalmi szerzőket filmalkotásba, vagy hangfelvételbe foglalt műveik bérbeadás útján történő terjesztésére tekintettel megillető díjigény érvényesítése abban az esetben, ha az említett felhasználással érintett többi jogosult is érvényesíti a szóban forgó jogdíjigényt,

III.2.1.5.

a színpadra szánt irodalmi művek, továbbá zenedrámai művek és jeleneteik, illetve keresztmetszeteik valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) kivételével a már nyilvánosságra hozott zeneművek és irodalmi művek nyilvános előadásának engedélyezése, és ennek keretei között - az érintett közös jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodástól függően – a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a nyilvánossághoz közvetítéséért az érintett szomszédos jogi jogosultakat megillető díjigény érvényesítése,

III.2.1.6.

a színpadra szánt irodalmi művek, továbbá zenedrámai művek és jeleneteik, illetve keresztmetszeteik valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) kivételével a már nyilvánosságra hozott zeneművek és irodalmi művek földfelszíni, műholdas, kódolt sugárzásának, saját műsor vezeték útján, vagy bármely más módon történő nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése,

III.2.1.7.

zenedrámai művek és jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével a már nyilvánosságra hozott zeneművek akként történő nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg),

III.2.1.8.

nyilvánossághoz közvetített műveknek sugárzással, vezeték útján, vagy egyéb módon az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésének szerzői, illetve szomszédos jogi engedélyezése, és ennek keretében a szerzői és érintett szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjigény érvényesítése,

III.2.2.

az Szjt-ben foglalt rendelkezések, illetve az érintett jogosulttal, vagy közös jogkezelő szervezettel kötött megállapodás alapján szomszédos jogi jogosultakat illető, a III.2.1 pont megfelelő alpontjaiban említett vagyoni jogok gyakorlása, és az így beszedett jogdíjak Felosztási Szabályzat szerinti átadása az érintett szomszédos jogi jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek, illetve - ha a megállapodás így rendelkezik – a szomszédos jogi jogosultaknak,

III.2.3.

a III.2.1. és III.2.2. pontban meghatározott tevékenységek külföldi jogosultak javára történő ellátására külföldi, az Egyesület tevékenységeivel azonos, vagy hasonló jellegű tevékenységet végző közös jogkezelő szervezetekkel kölcsönös, vagy egyoldalú képviseleti szerződések kötése, tagság fenntartása az ilyen szervezetek többoldalú nem kormányközi nemzetközi szervezeteiben, a tagsággal összefüggő külön kötelezettségek vállalása, és jogok gyakorlása, így különösen

– részvétel a közép-kelet európai régióra irányuló nemzetközi tevékenység ellátásában, e tevékenység szervezeti-dologi feltételeinek megteremtésében,

– részvétel külön kidolgozott mű (teljesítmény) azonosító adatok (kódok) kezelésében, ilyen azonosító adatok (kódok) kibocsátása az említett szervezetekkel kötött megállapodás alapján,

továbbá részvétel egyéb, nemzetközi, szakmai, nem kormányközi szerzői jogi szervezetek munkájában.

III.2.4.

nyilvántartások vezetése az Egyesület által ellátott közös jogkezelés körébe eső művekről, teljesítményekről és az érintett jogosultakról,

III.2.5.

megbízás alapján közös jogkezelés az egyesületi taggá nem váló egyéb érintett jogosultak javára az SZMSZ előírásai szerint,

III.2.6.

közreműködés a szerzői jogi és a szerzői jogot érintő jogszabályok előkészítésében, illetve az ilyen jogszabálytervezetek egyeztetésében,

III.2.7.

a tagok érdekeinek képviselete, ezen belül kizárólag szerzői jogi, illetve azzal szoros tárgyi kapcsolatban álló ügyekben a jogi képviselet biztosítása a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szerint,

III.2.8.

a befolyó jogdíjakból kezelési költség címén levont összegek, illetve a tagdíjak terhére egyes, a tagsági szabályzatban meghatározott egészségügyi, és jóléti szolgáltatások nyújtása, a III.2.1. pont alapján beszedett jogdíjak terhére, azok felosztását megelőzően a szerzői alkotó tevékenység illetve az érintett tag-szerzők elhatározásából, és az Egyesület kezdeményezésére alapított önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztári szervezet támogatása (kulturális–szociális támogatás), a III.2.3. pont szerinti szerződések és gyakorlat alapján elkülönített támogatási összegnek az e célra szolgáló adományként történő juttatása útján, A támogatásnak nem lehetnek forrásai a III.2.2. pont hatálya alá eső jogdíjak.

III.2.9.

a befolyó jogdíjakból kezelési költség címen levont összegek terhére a szerzői jogsértések elleni küzdelem és a szerzői jogi ismeretek terjesztésének támogatása az ilyen célra az Egyesület részvételével létrehozott szervezetben tagság létesítése, illetve fenntartása , ilyen szervezet támogatása vagy más szervezetekkel ilyen tartalommal kötött szerződések útján,,

III.2.10. Az Egyesület nem gyakorolhat az érintett szerzői jogosult javára a III.2.1. pontban említett olyan, az Szjt. szerint kötelezőnek minősített közös jogkezelési körön kívül eső vagyoni jogot, amellyel az érintett teljes felhasználási móddal kapcsolatban az érintett jogosult az Szjt. 91.§ (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot tett valamennyi műve felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen (nyilatkozat). A nyilatkozattal érintett felhasználásból származó jogíjakból az ilyen nyilatkozatot tett jogosult nem részesülhet. Az ilyen jogosultnak a nyilatkozattal nem érintett felhasználásból származó jogdíjakból megillető részesedését a Felosztási Szabályzat a többi érintett jogosulttól eltérően határozhatja meg.

III.3. Az Egyesület tevékenységének jellege

Az Egyesület III.1. pontban meghatározott céljának elérése érdekében, a III.2. pontban felsorolt tevékenységét nem gazdasági–vállalkozási tevékenységként végzi.

IV. Az Egyesület kiegészítő vállalkozási tevékenysége

Az Egyesület a III.2. pontban meghatározott cél szerinti tevékenységének jobb ellátása érdekében e tevékenységgel összefüggő kiegészítő jellegű vállalkozási tevékenységet végezhet, így különösen megbízás alapján a szerzői jogi törvény által védett kül– és belföldi művek, illetve teljesítmények kül– és belföldi felhasználására irányuló egyedi szerződések közvetítését végezheti, a megbízók, vagy saját nevében – ha erre a megbízás feljogosítja– felhasználási szerződést köthet, a megbízókat kötelező nyilatkozatot tehet, a felhasználásért járó díjról a saját nevében számlát bocsáthat ki, és a díjat átveheti. A kiegészítő vállalkozási tevékenység ellátására az Egyesület jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot alapíthat. Az Egyesület nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A kiegészítő vállalkozási tevékenységgel elért eredményt (bevételt) az Egyesület csak költségeinek csökkentésére használhatja fel.

V. Az Egyesület bevételei

V.1. tagdíjak,

V.2. a III.1. pontban meghatározott cél szerinti, a III.2. pontban meghatározott közös jogkezelés gyakorlásával elért bevételek, amelyekből az Egyesület fenntartására kezelési költséget von le,

V.3. a IV. pontban meghatározott kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele.

VI. Az Egyesület tagjai

Az Egyesülethez valamennyi érintett jogosult – az Alapszabály megfelelő rendelkezései szerint megbízást adva a közös jogkezelésre – csatlakozhat az alábbi feltételek szerint:

Az Egyesület tagja lehet:

VI.1. az a természetes személy szerző, aki magyar állampolgár, vagy az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára vagy akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarországon, vagy az Európai Közösség területén van, a VII.1 pontban meghatározott feltételek szerint,

VI.2. a VI. 1. pontban meghatározott szerző örököse (természetes személy, gazdálkodó szervezet, egyéb, jogi személyiséggel rendelkező, vagy nem rendelkező szervezet) a VII.2. pontban meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban: örökös),

VI.3. olyan zeneműkiadó, amely magyarországi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet Ptk 685.§ (c) vagy nyilvántartásba vett egyéb jogi személy, vagy olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az Európai Unió valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Közösség területén van, a VII.4. pontban meghatározott feltételek szerint.

VII. A tagság feltételei

VII.1. Szerző

Az Egyesület tagja lehet

VII.1.1 az a zeneszerző, vagy zeneszövegíró, aki a belépési kérelem benyújtását megelőző naptári évben, illetve a tagság fennállása alatt folyamatosan a Választmány által meghatározandó összeget meghaladó szerzői jogdíjat kapott az Egyesülettől, közös jogkezeléssel beszedett jogdíjak felosztásának eredményeként;

VII.1.2 az az irodalmi szerző, aki megfelel a VII.1.1. pontban meghatározott tagsági feltételnek.

VII.2. Örökös

Az Egyesület tagja lehet az a VI.2. pontban meghatározott személy, aki a VII.1. pontban megjelölt szerzőtől öröklés útján (ideértve a törvényes, a végintézkedésen, továbbá a kötelesrészi igényen, vagy ezekkel azonos elbírálás alá eső jogintézményen alapuló öröklést) megszerezte a szerzői vagyoni jogokat, vagy azok bármely részjogosítványát, örökösi minőségét öröklési bizonyítvány, jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős bírósági ítélet, vagy ezzel egyenértékű bel–, vagy külföldi közokirat tanúsítja, valamint az örökös, illetve jogelődje a belépési kérelem benyújtását megelőző naptári évben, illetve a tagság fennállása alatt folyamatosan a Választmány által meghatározandó összeget meghaladó szerzői jogdíjat kapott az Egyesülettől, közös jogkezeléssel beszedett jogdíjak felosztásának eredményeként.

VII.3. A VII. 1., VII. 2. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő személy csak abban az esetben lehet az Egyesület tagja, ha az Egyesületbe belépésekor (az Egyesülethez csatlakozásakor) nyilatkozik arról, hogy bel–, vagy külföldi hangfelvétel–előállító, műsorszolgáltató, vagy műsorelosztó (1996:I. tv. 2.§ 26., 31. pontok) szervezet, vagy film-előállító, vagy egyéb, szerzői művek értékesítésével/felhasználásával foglalkozó, vagy az Egyesület jogdíjigény-érvényesítésével érintett más szervezet (ide nem értve a zeneműkiadókat) közvetlen, vagy közvetett tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vagy képviseleti joggal rendelkező tagja/munkavállalója–e.

VII.4. Zeneműkiadó

Az Egyesület tagja lehet

a mindenkor hatályos, a szolgáltatások statisztikai besorolásáról szóló közösségi rendelet, illetve az ehhez közelített belföldi statisztikai besorolás alapulvételével zeneműkiadóiként meghatározható gazdálkodó tevékenységet folytató, a VI.3. pontban körülírt személy, ha megfelel a VII.4.1.–VII.4.4. pontokban felsorolt feltételek mindegyikének:

VII.4.1. nem folytat az előző bekezdés szerinti statisztikai besorolás alapulvételével hang– és képfelvételek sokszorosításának minősülő tevékenységeket,

VII.4.2. nem áll sem bel–, sem külföldi hangfelvétel-előállító, műsorszolgáltató, vagy műsorelosztó (1996:I. tv. 2.§ 26., 31. pontok) szervezet, vagy filmelőállító, vagy egyéb, szerzői művek értékesítésével/felhasználásával foglalkozó szervezet (ide nem értve a zeneműkiadókat) vagy az Egyesület jogdíjigény-érvényesítésével érintett más szervezet tulajdonosi ellenőrzése alatt. Tulajdonosi ellenőrzésnek tekintendő, ha a felsorolt szervezetek bármelyike a zeneműkiadó jegyzett tőkéjének (induló vagyonának, törzstőkéjének, alaptőkéjének) 75%–ot elérő, vagy meghaladó mértékben tulajdonosa, és/vagy a zeneműkiadó legfőbb szervében egyszerű, vagy ezt meghaladó szavazattöbbséggel, vagy annyi, a szavazattöbbséget el nem érő szavazattal rendelkezik, amely lehetővé teszi a döntéshozó szerv döntéseinek meghatározó befolyásolását.

VII.4.3. a VII.1.1. és/vagy a VII. 2. pontban megjelölt zeneszerző, vagy zeneszövegíró taggal (tagokkal) legalább 20 műre vonatkozó zeneműkiadói szerződése van hatályban (ide nem értve az alkiadói szerződéseket),

VII.4.4. a VII.4.3. pontban említett szerződésekből eredően a belépési kérelem benyújtását megelőző naptári évben, illetve a tagság fennállása alatt folyamatosan a Választmány által meghatározandó összeget meghaladó szerzői jogdíjat kapott az Egyesülettől, közös jogkezeléssel beszedett jogdíjak felosztásának eredményeként,

VII.5. A VII.1 és a VII.2. pontokban meghatározott, jogdíjösszegekre vonatkozó, továbbá a VII. 3., a VII.4.2. VII.4.3., VII.4.4. pontokban meghatározott feltételek meglététől a Vezetőség a tagfelvétel során eltekinthet, ha kulturális szempontból indokolt, hogy az érintett szerző / örökös/zeneműkiadó az Egyesület tagja legyen. Ugyanezt a szabályt alkalmazni kell akkor is, ha a tag a Tagsági Szabályzat szerint már nem felel meg a tagság feltételeinek.

VIII. A tag jogai és kötelezettségei

VIII.1. Az Egyesület tagja

VIII.1.1. jogosult a III.2.1. pont szerint végzett tevékenység alapján az őt a felosztás után megillető jogdíjra,

VIII.1.2. részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, a jelen Alapszabály és az Egyesület egyéb szabályzatai szerint,

VIII.1.3. választhat és választható az Egyesület szerveibe a jelen Alapszabály és az Egyesület megfelelő ügyrendjei rendelkezései szerint,

VIII.1.4. szerzői jogi, illetve azzal szoros kapcsolatban álló ügyekben a jogi képviseletre vonatkozó jogszabályok keretei között, az SZMSZ előírásainak megfelelően jogi képviseletet vehet igénybe

VIII.1.5. a Tagsági Szabályzat szerint jogosult az Egyesület által nyújtott kibővített foglalkozás-egészségügyi ellátás igénybe vételére.

VIII.2. Az Egyesület tagja köteles

VIII.2.1. a III.2.1. pontban meghatározott közös jogkezelés ellátására az Egyesületnek kizárólagos joggal megbízást adni, továbbá a Vezetőség által megállapított tagdíjat megfizetni,

VIII.2.2.1 az egyesületi közös jogkezelés ellátásához, továbbá törvényben megállapított adók (adóelőlegek) és egyéb közterhek kifizető által történő levonásához szükséges adatokat – ideértve a megfelelő személyes adatokat is – valamint az adatokban bekövetkezett változásokat az Egyesülettel közölni,

VIII.2.2.2. bármely egyesületi tisztségre (választmányi, vezetőségi, FB , vagy bármely egyéb, az Egyesület által létrehozandó bizottságban való tagság) történő jelölése esetén nyilatkozni arról, hogy az Egyesületbe történt belépés óta állt–e be változás abban, hogy a tag akár bel–, akár külföldi hangfelvétel–előállító, műsorszolgáltató, vagy műsorelosztó (1996:I. tv. 2.§ 26., 31. pontok) szervezet, vagy film-előállító, vagy egyéb, szerzői művek értékesítésével/felhasználásával foglalkozó, vagy az Egyesület jogdíjigény-érvényesítésével érintett más szervezet (ide nem értve a zeneműkiadókat) közvetlen, vagy közvetett tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vagy képviseleti joggal rendelkező tagja/munkavállalója-e,

VIII.2.3. hozzájárulni ahhoz, hogy az Egyesület a VIII.2.2.1. pontban felsorolt adatokat kezelje, és azokat, ha jogszabály így rendelkezik, vagy a közös jogkezelés ellátásához egyébként szükséges, harmadik személyeknek bel- vagy külföldre adatkezelés céljából továbbítsa,

VIII.2.4. részt venni az Egyesület szerveinek munkájában.

VIII.3. Az Egyesület szerző tagja (VI.1. pont) a VIII.2. pontban foglalt kötelezettségeken felül köteles műveit, továbbá a zeneműkiadó tag (VI.3. pont) zeneműkiadói szerződéseit, és az e szerződések hatálya alá eső műveket az Egyesületnek a Műbejelentési Szabályzat szerint bejelenteni.

VIII.4. A zeneműkiadó tag köteles a VII.4.1.– VII.4.3. pontokban felsorolt bármelyik tagsági feltételben bekövetkezett változásról az Egyesületet haladéktalanul írásban értesíteni.

IX. Tagsági Szabályzat

A tagsági jogviszony keletkezéséről, megszűnéséről, a tagság tanúsításáról és a tagsági jogviszony egyéb kérdéseiről Tagsági Szabályzat rendelkezik, amelynek elfogadása és módosítása a Vezetőség hatáskörébe tartozik. A Tagsági Szabályzat nem állhat ellentétben az Alapszabállyal.

X. Egyéb érintett jogosultak

A taggá nem váló egyéb, az Egyesület közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak meghatározásáról, továbbá a számukra végezhető egyesületi tevékenységekről az SZMSZ rendelkezik.

XI. Az Egyesület szervezete

XI.1. A Közgyűlés

XI.1.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés.

XI.1.2. A Közgyűlés egyesületi tagcsoportokból (osztályokból) áll. Minden tag csak egy osztályba tartozhat aszerint, hogy a tagsági viszony létesítésének feltételét jelentő jogdíjbevételei túlnyomó részben komolyzenei, vagy könnyűzenei, vagy irodalmi művek felhasználásából, illetve– zeneműkiadók esetében – zeneműkiadói jogdíjrészesedésből erednek.

XI.2. Az egyesületi osztályok a következők:

XI.2.1. Komolyzenei szerzők osztálya.

Ebbe az osztályba azok a zeneszerző–tagok és örökösök tartoznak, akik – figyelemmel a XI.1.2. pontban foglalt rendelkezésre – a tagfelvételkor ezt az osztályt jelölik meg.

XI.2.2. Könnyűzenei szerzők és zeneszövegírók osztálya.

Ebbe az osztályba azok a szerző–tagok és örökösök tartoznak, akik – figyelemmel a XI.1.2. pontban foglalt rendelkezésre – a tagfelvételkor ezt az osztályt jelölik meg.

XI.2.3. Irodalmi szerzők osztálya.

Ebbe az osztályba azok a szerző–tagok és örökösök tartoznak, akik – figyelemmel a XI.1.2. pontban foglalt rendelkezésre – a tagfelvételkor ezt az osztályt jelölik meg.

XI.2.4. Zeneműkiadók osztálya.

Ebbe az osztályba a tag zeneműkiadók tartoznak.

XI.3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

XI.3.1. az alapszabály megállapítása és módosítása,

XI.3.2. az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,

XI.3.3. a Közgyűlés tagjai közül osztályonként választmányi, valamint felügyelő bizottsági tagok megválasztása és visszahívása,

XI.3.4. a közgyűlési Ügyrend megállapítása és módosítása,

XI.3.5. a választmányi, valamint a felügyelő bizottsági tagok esetleges díjazásának megállapítása.

XI.4. A Közgyűlés összehívásáról, a közgyűlési részvételről, a határozatképesség meghatározásáról, a határozathozatal módjáról, a XI.3.3. pont szerinti választás és visszahívás szabályairól, a közgyűlési jegyzőkönyv elkészítéséről és tartalmáról, továbbá a Közgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről az Alapszabály mellékletét képező közgyűlési Ügyrend rendelkezik.

XII. Választmány

XII.1. A Választmány az Egyesület azon vezető testülete, amely a Közgyűlések között dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A Választmány nem ügyintéző és képviseleti szerv.

XII.2. A Választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik:

XII.2.1. az Egyesület éves költségvetésének, ezen belül a jogdíjakból levonható kezelési költség meghatározása elveinek, továbbá az Egyesület mérlegének elfogadása és módosítása,

XII.2.2. a Vezetőség megválasztása és visszahívása, továbbá a vezetőségi tagok esetleges díjazásának megállapítása,

XII.2.3. a Vezetőség éves beszámolójának elfogadása,

XII.2.4. a tagság feltételét jelentő jogdíjösszeg, és a tagdíj megállapítása és módosítása,

XII.2.5. az Egyesület SZMSZ–ének megállapítása és módosítása a vezetőségi ügyrend kivételével.

XII.3. A Választmány harminchárom tagból áll. Tagjait 4 évre választják. A tagok közül 12 tagot a komolyzeneszerzők osztályából (XI.2.1 pont), 12 tagot a könnyűzeneszerzők és zeneszövegírók osztályából (XI.2.2. pont), 5 tagot az irodalmi szerzők osztályából (XI.2.3 pont) és 4 tagot a zeneműkiadók osztályából (XI.2.4. pont) választ a Közgyűlés a közgyűlési ügyrendben meghatározott szabályok szerint. A választmányi tagok újraválaszthatók.

XII.4. A Választmány összehívásáról, a részvételről, a határozatképességről, a határozathozatal módjáról, a XII.2.2. pont szerinti választás és visszahívás szabályairól, a jegyzőkönyvről, és a Választmány működésének egyéb kérdéseiről az SZMSZ részét képező Választmányi Ügyrend rendelkezik.

XIII. A Vezetőség

XIII.1. A Vezetőség az Egyesület legfelső ügyintéző – képviseleti szerve.

XIII.2.1. A Vezetőség hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket a jelen Alapszabály kifejezetten a Vezetőség hatáskörébe utal, továbbá enélkül is mindazok az ügyek, amelyekben a döntést a jelen Alapszabály nem utalja a Közgyűlés, vagy a Választmány hatáskörébe. A Vezetőség hatáskörét az SZMSZ előírásai szerint a XIII.2.2. pontban felsorolt kizárólagos hatáskörök kivételével az Elnökre, vagy a Főigazgatóra átruházhatja.

XIII.2.2. A Vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

XIII.2.2.1. az Egyesület jogdíjközleményeinek (tarifa), Felosztási, Tagsági, Műbejelentési, továbbá az Alapszabályon és az SZMSZ–en kívül szükségessé váló valamennyi egyéb, a tagságot, vagy a felhasználókkal való viszonyt is érintő belső szabályzatának megállapítása és módosítása,

XIII.2.2.2. előterjesztés tétele a Választmányhoz a XII.2. pontban felsorolt ügyekben, kivéve a XII.2.2. pontban meghatározott ügyeket,

XIII.2.2.3. az Elnök, valamint a Főigazgató megválasztása és visszahívása, a főigazgatóval szemben – ha a főigazgató munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll – a megválasztáson és visszahíváson kívül a munkáltatói jogok, szakmai–társadalmi–közéleti megbízatás esetén pedig a megbízói jogok gyakorlása,

XIII.2.2.4. döntés a tagsági ügyekben,

XIII.2.2.5. a vezetőségi ügyrend elfogadása és módosítása,

XIII.2.2.6. a III.2.8. és a III.2.9. pontokban megjelölt tevékenység gyakorlásával kapcsolatos döntések meghozatala,

XIII.2.2.7. A IV. pontban meghatározott tevékenység megkezdésére, illetve megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatala.

XIII.3. A Vezetőség 10 tagból áll. Tagjait négy évre választják. A tagok újraválaszthatók. A Vezetőség tagjai közül 4 tagot a Választmány komolyzeneszerző osztálya, 4 tagot a Választmány könnyűzeneszerző és zeneszövegíró osztálya, 1 tagot a Választmány irodalmi szerző osztálya, és 1 tagot a Választmány zeneműkiadó osztályából kell választani a Választmányi Ügyrend megfelelő szabályainak alkalmazásával.

XIII.4. A Vezetőség összehívásáról, a jelenlétről, a határozatképességről, a határozathozatal módjáról, a XIII.2.2.3 pont szerinti választás és visszahívás szabályairól, a jegyzőkönyv készítéséről, és a Vezetőség működésének egyéb kérdéseiről a jelen Alapszabály és az SZMSZ keretei között a Vezetőségi Ügyrend rendelkezik.

XIV. Felügyelő Bizottság

XIV.1. A Felügyelő Bizottság (FB) az Egyesület belső, a tagok által létrehozott ellenőrző szerve. Ennek keretében az Egyesület ügyintéző képviseleti szervétől, továbbá az Elnöktől, a Főigazgatótól, valamint az Egyesület vezető állású munkavállalóitól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

XIV.2. Az FB köteles megvizsgálni a Választmány, illetve a Közgyűlés elé kerülő éves beszámolót, továbbá a költségvetést, a mérleget és a vagyonkimutatást. Vizsgálatának eredményét az FB elnöke ismerteti, e nélkül az éves beszámolóról, a költségvetésről, és a mérlegről nem hozható érvényesen határozat.

XIV.3. Az FB dönt a Vezetőségnek a XIII.2.2.4. pont alapján a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos döntése ellen a Tagsági Szabályzat szerint benyújtott kérelmekről.

XIV.4. Az FB 6 tagból áll. Tagjait négy évre választják. A tagok újraválaszthatók. Az FB tagjai közül 2 tagot a Közgyűlés komolyzeneszerző osztályából, 2 tagot a Közgyűlés könnyűzeneszerző és zeneszövegíró osztályából, 1 tagot a Közgyűlés irodalmi szerző osztályából, és 1 tagot a Közgyűlés zeneműkiadó osztályából kell választani a Közgyűlési Ügyrend megfelelő szabályainak alkalmazásával.

XIV.5. Az FB összehívásáról, a részvételről, a határozatképességről, a határozathozatal módjáról, a jegyzőkönyvről, továbbá az FB működésének egyéb kérdéseiről az FB Ügyrendje rendelkezik. A FB ügyrendjét maga állapítja meg.

XV. Elnök

XV.1. Az Elnök az Egyesület képviselője. Az Egyesületet bel– és külföldi személyekkel szemben, továbbá hatóságok előtt egy személyben képviseli. Az Egyesület nevében aláírásra egyedül jogosult, azaz teljes nevét hiteles(cég) aláírási nyilatkozatának megfelelően önállóan írja az Egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá.

XV.2. Az Elnöknek a képviseletben történő akadályoztatása esetén az Egyesület nevében történő aláírásra bármely két vezetőségi tag együttesen jogosult, azaz az aláíró vezetőségi tagok teljes neveiket együtt írják az Egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá.

XV.3. Az Elnök vezeti a vezetőség üléseit. Akadályoztatása esetén a Vezetőség – tagjai közül – ülés–levezető elnököt választ.

XV.4. Az Elnököt a Vezetőség tagjai közül a XIII.2.2.3. alapján, a vezetőségi Ügyrend megfelelő szabályai szerint két évre választja. Az Elnök újraválasztható. Visszahívására a megválasztás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

XVI. Főigazgató

XVI.1. A Főigazgató az Egyesület képviselője, munkaszervezetének vezetője. A főigazgatói tisztség ellátható munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy szakmai– közéleti–társadalmi megbízatás keretében. A Főigazgató az Egyesületet bel– és külföldi személyekkel szemben, továbbá hatóságok előtt egy személyben képviseli. Az Egyesület nevében aláírásra egyedül jogosult, azaz teljes nevét hiteles(cég) aláírási nyilatkozatának megfelelően önállóan írja az Egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá.

XVI.2. A Főigazgatót a Vezetőség a jelen Alapszabály XIII.2.2.3. pontja alapján, a vezetőségi ügyrend szabályai szerint határozatlan időre választja. A Főigazgató visszahívására a megválasztás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Főigazgatóval szemben a munkáltatói, illetve a megbízói jogokat egyebekben a Vezetőség gyakorolja.

XVI.3. A Főigazgató az Egyesület munkaszervezetének egyszemélyi felelős vezetője, az Egyesület valamennyi munkavállalójával szemben munkáltatói jogokat gyakorol. A Főigazgató az Egyesület megbízottaival szemben megbízói jogot gyakorol. Minden olyan ügyben dönthet, amelyet jogszabály, vagy a jelen Alapszabály nem utal más szerv, illetve az Egyesület felettes szervei hatáskörébe. Döntései nem állhatnak ellentétben az Egyesület felettes szerveinek döntéseivel. Az Elnök nem minősül az Egyesület felettes szervének.

XVI.4. A Főigazgató, illetve az általa ezzel megbízott személy tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület valamennyi, a jelen Alapszabályban, vagy egyéb belső szabályzatban meghatározott szervének ülésein.

XVI.5. A Főigazgatót a képviseletben történő akadályoztatása esetén két, az SZMSZ–ben ilyen képviseletre feljogosított munkavállaló, illetve megbízott helyettesítheti. A Főigazgató képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Egyesület SZMSZ–ben meghatározott munkavállalóira átruházhatja.

XVI.6. A bankszámláról való rendelkezésre a Ptk 29. § (3) bekezdésében előírt szabályt kell alkalmazni.

XVI.7. A Főigazgató felel az Egyesület számviteli jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettségének teljesítéséért, és az Egyesület könyveinek szabályszerű vezetéséért. Az Egyesület tevékenységéről, vagyonáról, a beszedett és felosztott jogdíjak mértékéről évente egy alkalommal beszámol a Vezetőségnek. E beszámoló képezi az Egyesület Választmánya elé kerülő beszámoló alapját.

XVII. Egyéb rendelkezések

XVII.1 Az Egyesület – működését érintő egyéb kérdésekben – az alkalmazandó jogszabályok és a jelen Alapszabály keretei között – a jelen Alapszabályban említetteken kívül is további szabályzatokat adhat ki.

XVII. 2. Ahol a jelen Alapszabály vagy más belső szabályzat írásbeli értesítést említ és az értesítés közléséhez jogkövetkezmény fűződik, az értesítést ajánlott küldeményként kell elküldeni. Ha az értesítés címzettje írásban hozzájárul ahhoz, hogy az értesítést az Egyesület a küldemény megérkezésének igazolása mellett elektronikus levélként küldje el, az elektronikus levélben megküldött értesítés is hatályos, ha az Egyesület az elektronikus levél elküldését és a megérkezését tudja igazolni. Ahol jogszabály, vagy a jelen Alapszabály írásbeli alakot rendel, illetve aláírási jogról rendelkezik, e követelménynek a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum is megfelel.

Budapest, 1996. október hó 26.

A Közgyűlés az Alapszabályt módosította 2003. november 22-én.