 |
|
|||||||||||||
|
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Egységes szerkezetbe foglalva a 2007. május 22. előtti módosításokkal) - kivonat - I.
I.1. Előzmény Az alábbi SZMSZ a 239/1997.(XII.18.) Korm. rendelettel módosított 146/1996.(IX.19.) Korm. rendelet 14.§ alapján 1997. december 31-én megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal kizárólagos jogutódjának a szabályzata. I.2. Az SZMSZ tárgykörének meghatározása I.2.1. Az SZMSZ szabályozási tárgykörei
I.2.2. AZ SZMSZ-be nem tartozó tárgykörök
II. II.1. Az ARTISJUS megjelölés nemzeti védjegyjogosultja jogutódlás alapján az Egyesület, amely az 1997. évi XI. törvény alapján biztosított valamennyi jogosultságát gyakorolhatja, ebbe beleértve a védjegyjogosultság átruházását, vagy védjegyhasználat engedélyezését. Az ARTISJUS megjelölés európai védjegy lajstromozása iránti védjegybejelentés igényjogosultja az Egyesület. II.2. Nemzetközi együttműködés, az Egyesület munkanyelvei II.2.1. Az Egyesület tagja a Szerzői Jogvédő Társaságok Nemzetközi Szövetségének (CISAC: Confédération Internationale des Sociétés d'Auteurs et Compositeurs) és a Szerzői Mechanikai Jogokat Kezelő Irodának (BIEM: Bureau International des Sociétés Gérant les Droits d'Engregistrement et de Reproduction Méchanique) (a továbbiakban: CISAC, BIEM), és a Szerzői Jogvédő Társaságok Európai Szövetségének (GESAC). Az Egyesület az Alapszabály III.2.3. alapján tartja fenn tagsági jogviszonyát a CISAC-ban és a BIEM-ben, köt ezek tagjaival kölcsönös, vagy egyoldalú képviseleti szerződéseket, és vállal a tagsággal összefüggő külön kötelezettségeket és gyakorol ilyen jogokat, így különösen II.2.2. Az Egyesület a jelen pontban meghatározott nemzetközi együttműködés keretében a megfelelő külföldi, illetve nemzetközi szervekkel történő kapcsolattartás során az angol, illetve szükség esetén a német és a francia munkanyelvet használja. Az Egyesület minden egyéb tevékenysége során kiállított, jogihatás kiváltására alkalmas okirat (így különösen: valamennyi belső szabályzat, formanyomtatvány, szerződés, jognyilatkozat, illetve jognyilatkozatot tartalmazó levelezés) munkanyelve a magyar. Ha valamely tag, egyéb érintett jogosult, szerződő fél, vagy más, az Egyesülettel jogviszonyba kerülő személy szükségesnek tarja az előző mondat szerinti okiratok idegen nyelvre történő fordítását (fordíttatását), azt a saját költségére végezheti (végeztetheti) el azzal a feltétellel, hogy a több nyelven készült okiratok közül az adott jogviszonyban a magyar nyelvű eredeti okirat tartalma az irányadó. Erre a tényre az Egyesület által kiállított valamennyi okiratban utalni kell. Az utalás – ha ezt az eset összes körülményei lehetővé teszik – történhet a jelen rendelkezésre való hivatkozás útján is. Külföldi székhelyű felhasználó számára kétnyelvű (magyar-angol) számviteli bizonylat kiállítható azzal, hogy a számviteli szabályok szerint érvényesnek a magyar nyelvű bizonylatot kell tekinteni.
ÁLTALÁNOS RÉSZ
III. 1. Az Egyesület ellátja az Alapszabályban felsorolt tevékenységeket (Alapszabály III.,IV.) III.2. Az Alapszabály III.2.4 pontjában meghatározott nyilvántartások vezetése körében az Egyesület: III.2.1. a) Nem közhiteles, az érintett jogosultak, illetve jogutódok esetén a közjegyzők vagy bíróságok (külföldi jogutódok esetén a joghatósággal rendelkező bíróságok, vagy hatóságok) által szolgáltatott adatokat tartalmazó nyilvántartásokat vezet a szerzői vagyoni jogok védelmi idején belül III.2.1. b) Ha az elhunyt szerző öröklésének tárgyában külföldi eljárásnak van helye, vagy nem állapítható meg, hogy bel-, vagy külföldi eljárásnak van-e helye, továbbá ha, illetve amíg nem áll rendelkezésre a jogutódlásról a joghatósággal rendelkező bíróság, illetve hatóság jogerős határozata, az Egyesület kivételesen elfogadhatja a jogutódlást, illetve az öröklési jogvita kizártságát valószínűsítő, akár bel-, akár külföldön kiállított teljes bizonyító erejű okiratot is a jogutódlás megalapozására azzal a feltétellel, hogy a valószínűsített jogutód teljes bizonyító erejű okiratban vállal helytállást a valódi jogutódok és az Artisjus irányában arra az esetre, ha jogerős bírósági, vagy hatósági határozat alapján álörökösnek minősülne. III.2.1.c) ha az elhunyt szerző öröklésének tárgyában belföldi eljárásnak van vagy lenne helye, a III.2.1.b) pont szerinti alaki és tartalmi feltételeknek megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat csak akkor fogadható el a jogutódlás megalapozására, ha
III.2.2. A szerzői, illetve a jogutód-nyilvántartásból az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével a hagyatéki eljárás folyamatban létére, a szerző, illetve a jogutód(ok) személyére és lakcímére (székhelyére) vonatkozóan - kizárólag műfelhasználás céljából írásbeli megkeresés alapján - a Főigazgató döntése alapján akár térítés fejében, akár térítésmentesen - adatokat szolgáltat. A nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak a részletes szabályait Főigazgatói utasítás tartalmazza. III.2.3. Szerzői műveket bejelentés alapján térítés fejében nyilvántartásba vesz abból a célból, hogy elősegítse a szerzői jogosultság és a szerzői jogi védelem fennállásának bizonyítását peres eljárásban, vagy peren kívül. A nyilvántartásba vétel részletes szabályait Főigazgatói utasítás tartalmazza. III.3. Az Alapszabály III.2.6. és III.2.7. pontjaiban meghatározott tevékenységek körében: III.3.1. az Országgyűlés Házszabályai által biztosított keretek között képviseli az alkotók, és ezen belül a közös jogkezelés érdekeit, törekszik a szerzői jogi szakmai szempontok érvényesítésére a jogalkotás során, valamint felkérésekre részt vesz a szerzői jogi és a szerzői jogot, illetve alkotói érdekeket érintő jogszabályok szakmai előkészítésében; III.3.2. hatóságok megkeresésére térítésmentesen, illetve együttműködési megállapodás alapján szerzői jogi tanácsot ad, illetve válaszokat készít; III.3.3. III.3.4. természetes személy szerzők és örököseik részére, szerzői jogi ügyekben - a tagok (Alapszabály VI.) közötti jogvitákat kivéve - III.3.4.1. munkaviszonyban álló jogi képviselő vagy ezzel megbízott ügyvéd útján térítésmentesen szóbeli jogi tanácsadást végez, III.3.4.2. kizárólag magánszemély tagok esetében, felhasználói ellenérdekű féllel szemben fennálló ügyben a Vezetőség írásbeli engedélyével és az engedélyben meghatározott összeghatárig vállalhatja az Egyesület beleegyezésével megválasztott ügyvéd által belföldi peres, nemperes vagy büntető eljárásban vállalt képviselet egyedi vagy átalány megbízási díjának megfizetését; III.5. munkatársai személyes részvételével és pénzügyi támogatás nyújtása útján elősegíti a szerzői jog felsőfokú és posztgraduális oktatását, tudományának művelését, szakmai-tudományos ismeretterjesztését; III.6. kiterjesztett foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében tagjai, tagjai közeli hozzátartozói és munkavállalói számára megszervezi és biztosítja szakorvosi ellátás nyújtását akként, hogy az ellátásban csak a társadalombiztosítás keretében egészségügyi ellátásra jogosult természetes személyek részesülhetnek.
IV. IV.1. Egyéb érintett jogosult szerzők, örökösök A taggá nem váló egyéb, az Egyesület közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak (Alapszabály X.) azok a tagság követelményeinek egyébként megfelelő szerzők (Alapszabály VI.1.), és örökösök (Alapszabály VI.2.), akik IV.2. Egyéb érintett jogosult zeneműkiadók A taggá nem váló egyéb, az Egyesület közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak (Alapszabály X.)azok a tagság követelményeinek egyébként megfelelő zeneműkiadók, amelyek
IV.3. Az Alapszabály III.2.10 pontja szerinti nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat) IV.3.1. A jogszerű Nyilatkozat A nyilatkozattételi jogot a szerzői jogról szóló, módosított 1999. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szjt.) meghatározott, a Nyilatkozattal érintett felhasználási módok tekintetében IV.3.2. A Nyilatkozat jogkövetkezményei Az Egyesület nem gyakorolhatja a szerző, illetve örökös érintett jogosult javára az Alapszabály III.2.1. pontban említett olyan, az Szjt. szerint kötelezőnek minősített közös jogkezelési körön kívül eső vagyoni jogot, amellyel kapcsolatban a szerző, illetve örökös jogszerű Nyilatkozatot tett. A Nyilatkozattal érintett felhasználásból származó, az Egyesület által beszedett és felosztott jogdíjakból a Nyilatkozatot tett szerző, illetve örökös nem részesülhet. IV.4. A közös jogkezelés ellátása IV.4. 1. A közös jogkezelés ellátásának feltételei az egyéb érintett jogosult oldalán Az egyéb érintett jogosultak vonatkozásában – kivéve a jogszerű Nyilatkozattal érintett felhasználást - az Egyesület azzal a feltétellel látja el a közös jogkezelést, így különösen a jogdíjak felosztását, és a III.2.4. pontban meghatározott nyilvántartások vezetését, ha IV.4.2. A közös jogkezelési megbízás (jogviszony) létrejötte IV.4.2.1. A közös jogkezelési megbízást az Egyesület csak akkor fogadhatja el, ha az érintett jogosult kijelenti, hogy nem áll fenn olyan tagsági, vagy más, a szerzői vagyoni jogai, illetve zeneműkiadó esetében díjrészesedési jogai közös jogkezelés, vagy egyéb, képviselő (ügynök) útján történő gyakorlásának akár a Magyar Köztársaság területén, akár külföldön hatályos átengedésére vonatkozó olyan jogviszonya, amelynek tárgyi, vagy területi hatálya ütközik az Egyesületnek adott megbízásba, és e kijelentéséért mind az Artisjus-szal, mind az egyéb érintett közös jogkezelő szervezet, vagy más képviselő irányában helytállást vállal, és tudomásul veszi, hogy ha a kijelentés valótlannak bizonyul, a megbízás a naptári év végével külön jognyilatkozat tétele nélkül megszűnik. IV.4.2.3. A közös jogkezelési megbízási szerződés a megbízás Egyesület által történő elfogadásával jön létre, és lép hatályba, IV.4.2.4. A közös jogkezelésre adott megbízás elfogadásáról a megbízást tartalmazó nyilatkozat Egyesülethez történt megérkezésétől számított 30 napon belül kell dönteni, és a megbízót a döntés meghozatalától számított 8, külföldi esetében 15 napon belül kell a döntésről írásban értesíteni. Ha a megbízást az Egyesület elfogadja, a megbízót a megbízás egy, az Egyesület által aláírt példányának megküldésével kell értesíteni. IV.4.2.5. Ha a IV.4. 1. c) pont szerint közös jogkezelés az érintett jogosult javára a IV.4.2.1. pontban meghatározott okból nem látható el, erről az érintett jogosultat- ha az értesítéshez szükséges adatai az Egyesület rendelkezésére állnak – attól számított 30 napon belül kell írásban értesíteni, amikor a IV.4.2. 1. pont szerinti okról az Egyesület tudomást szerez. IV.4.3. A közös jogkezelési megbízás módosítása, és megszüntetése IV.4.3.1. A közös jogkezelési megbízást – a IV.4.3. 6. pont szerinti korlátok között - a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, vagy megszüntethetik. IV.4.3.2. A közös jogkezelési megbízást az érintett jogosult –a IV.4.3.6. pont szerinti korlátok között - egyoldalú jognyilatkozattal módosíthatja, vagy megszüntetheti. A módosításra, illetve megszüntetésre a közös jogkezelési megbízás létrejöttére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a megbízást megszüntető jognyilatkozat esetében a IV.4.2.1. és IV.4.2.2.pontok rendelkezéseit nem kell alkalmazni. IV.4.3.3. A jogszerű Nyilatkozat tétele, vagy visszavonása a közös jogkezelésre adott megbízás módosításának tekintendő. IV.4.3.4. Az Egyesület a közös jogkezelésre adott megbízást – a IV.4.3.6. pont szerinti korlátok között - egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha az érintett jogosult az érdekkörében felmerült okból nem teljesíti az érintett jogosultnak járó jogdíjak felosztásához és kifizetéséhez szükséges feltételeket. IV.4.3.5. A jogszerű Nyilatkozattal érintett vagyoni jogok gyakorlására irányuló megbízás módosításának, korlátozásának vagy megszüntetésének időbeli hatályára a Nyilatkozat időbeli hatályára az Szjt-ben előírt rendelkezések az irányadók. Ha a korábban jogszerű Nyilatkozatot tett egyéb érintett jogosult Nyilatkozatát több mint három hónappal a naptári év vége előtt (minden év szeptember 30.-ig), a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal vonja vissza, a visszavonó jognyilatkozat szerinti megbízási szerződés a visszavonást követő naptári év első napján lép hatályba. Ha a Nyilatkozatot az érintett jogosult egy adott naptári évben az előző mondatban meghatározott időpontnál későbbi időpontban vonja vissza, a visszavonó jognyilatkozat szerinti megbízási szerződés a visszavonást követő második naptári év első napján lép hatályba. IV.4.3.6. Az Szjt. által előírt, az Egyesület által ellátott kötelező közös jogkezelést IV.4.4. A közös jogkezelési megbízási jognyilatkozatok alakja és hatályossá válása IV.4.4.1.Az érintett jogosultakkal létesíthető megbízásra (zeneműkiadó esetében a megbízást magában foglaló zeneműkiadói szerződésre), a megbízás módosítására, megszüntetésére, illetve a Nyilatkozatra az Egyesület papíralapú, vagy elektronikus formanyomtatványt alkalmazhat. IV.4.4.2. A IV.4.4.1. pont körében tett jognyilatkozatok a másik félhez történt megérkezéssel, elektronikus úton tett jognyilatkozat esetében a másik fél számára hozzáférhetővé válással válnak hatályossá. Kétség esetében a jognyilatkozatot tevő fél köteles tértivevénnyel, vagy egyéb, a tértivevénnyel azonos bizonyító erejű bizonyító eszközzel igazolni, hogy jognyilatkozata hatályossá vált. Az egyéb érintett jogosult az Egyesülettel szemben támasztott igényét bírói úton érvényesítheti, a közös jogkezelési megbízással, illetve a közös jogkezelés javára történő ellátásával kapcsolatos ügyben a bírói út igénybe vétele előtt az Egyesület Felügyelő Bizottságához fordulhat. Az eljárásra a tagsági Szabályzat VI. pontjában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az egyéb érintett jogosultat nem illeti meg az a jog, hogy az egyesület határozatát bíróság előtt megtámadja. IV.5. Az egyéb érintett jogosultak részvételi és képviseleti jogai IV.5.1.Az egyéb érintett jogosultaknak az Egyesület Közgyűlésén történő részvételére vonatkozó rendelkezéseket a Közgyűlés ügyrendje tartalmazza. IV.5.2. Az egyéb érintett jogosultak képviselete IV.5.2.1. A Jogosulti Tanács megalakítása, a Tanács tagjainak jelölése és sorsolása a.) Azok az egyéb érintett jogosult szerzők, örökösök és zeneműkiadók (IV.1. és IV.2. pontok), akik az Egyesülettől a jelen pont szerinti választást megelőző legalább három évben jogdíjban részesültek, jelölési lap c) pont) kitöltésével és az Egyesületnek történő megküldésével jelölhetik magukat az egyéb érintett jogosultak Jogosulti Tanácsába (a továbbiakban: Jogosulti Tanács). b.) Az Egyesület az a.) pont szerinti jogosultakat a jelölésről egyszerű postai küldemény útján értesíti, és ezzel egy időben az Egyesület honlapján a jelölésről szóló értesítést közzéteszi. Az értesítés tartalmazza c) Az értesítéshez mellékelni kell a jelölési lapot, amely tartalmazza a jogosult nevét, lakcímét, anyja nevét, illetve zeneműkiadó jogosult esetén teljes cégnevét, székhelyét és szervezeti képviselőjének nevét, jogosulti azonosító kódját, a jogosult nyilatkozatot arról, hogy a jogosult a Jogosulti Tanács tagja kíván lenni, tudomásul veszi, hogy a választás sorsolás útján történik, sorsolás útján történő megválasztása esetére a Jogosulti Tanács tagsági megbízatását elfogadja, hozzájárul a választáshoz szükséges személyes adatainak a kezeléséhez és továbbításához, továbbá a jelölési lap kitöltésének keltét és a jogosult, zeneműkiadó esetén a szervezeti képviselő cégszerű aláírását. d) Az Egyesület a jelölési lap alapján ellenőrzi, hogy a magát a Jogosulti Tanács tagjává jelölő jogosult az a.) pont szerinti feltételeknek megfelel-e. Jelölt az az a) pont szerint feltételeknek megfelelő jogosult, akinek a c) pont szerinti adatokat és nyilatkozatokat tartalmazó, saját kezű aláírással, illetve cégszerű aláírással ellátott jelölési lapja az értesítésben megjelölt határidőn belül az Egyesülethez beérkezett, és az a.) pont szerinti feltételeknek megfelelő jogosulttól származik. A jelölti minőséget nem eredményező jelölési lapokat az Egyesület a sorsolás útján történő választást követő 60 napig megőrzi. f) A Jogosulti Tanács 3 tagjának sorsolását követően, a taggá nem vált jelöltek közül sorsolás útján a Jogosulti Tanács 3 póttagját is meg kell az e) pont szabályainak alkalmazásával választani. A három póttag közül legalább kettő természetes személy szerző vagy örökös. g) A jelölést, a sorsolás útján történő választást, és a sorsolás útján történő választás eredményének az Egyesület honlapján történő közzétételét legkésőbb az Egyesület rendes Közgyűlését megelőző 45. napig le kell bonyolítani. IV.5.2.2. A Jogosulti Tanács megbízatásának időtartama A Jogosulti Tanács megbízatása 4 évre szól. Az első Jogosulti Tanácsot az Egyesület 2007. évi rendes Közgyűlését megelőzően kell megválasztani. IV.5.2.3. A Jogosulti Tanács hatásköre a) A Jogosulti Tanács tagjait az Egyesület Közgyűlésének összehívásáról az ezt tartalmazó határozat írásbeli közlésével kell értesíteni. IV.5.2.4. A Jogosulti Tanács működése a) Ahol a jelen Szabályzat a Jogosulti Tanács értesítését írja elő, az Egyesület a Jogosulti Tanács mindhárom tagját értesíti. A Jogosulti tanács tagságából eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók. A Jogosulti Tanácsban a zeneműkiadó jogosultat szervezeti képviselője képviseli. b) A Jogosulti Tanács működési rendjét maga határozza meg. Az Egyesület a Jogosulti Tanács üléseihez, ha az ülés időpontjáról az Egyesületet kellő időben előzetesen értesíti, az Egyesület helyiséget biztosít. A Jogosulti Tanács kérésére az Egyesület gondoskodik a Jogosulti Tanács iratainak őrzéséről. c) Az Egyesület munkaszervezetén belül a Titkárság látja el a Jogosulti Tanáccsal összefüggő ügyintézési - ügyviteli feladatokat.V.
V.1. A Választmány (Alapszabály XII.) Ügyrendje V.1.1. A Választmányt évenként egy alkalommal kell összehívni. A Választmányt össze kell hívni akkor is, ha a választmányi tagok 2/3 része, vagy valamely Osztályhoz tartozó választmányi tagok valamennyien egyhangúlag írásban, az ok és a cél megjelölésével kérik. Szükség esetén a Választmány bármikor összehívható.(I.) V.1.2. A Választmányt a Vezetőség hívja össze. A választmányi tagokat a Választmány összehívásáról írásbeli, az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a határozatképtelenség következményeiről, és a szavazati jog gyakorlásáról szóló tájékoztatót tartalmazó meghívóval kell értesíteni.(II.) V.1.3. Az Egyesület közös jogkezelési tevékenysége megkezdését követő évben tartandó választmányi ülés napirendjére kell tűzni az Alapszabály XII.2.2. pontja szerinti választást. (III.) V.1.4. A választmányi ülésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tag, illetve meghatalmazottja nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét). A jelenléti ívet az elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.(IV.) V.1.5. A választmányi ülés határozatképes, ha azon a választmányi tagok több, mint fele jelen van.(V.) V.1.6. Az Alapszabály XII.2.2. pontjában meghatározott választás ügyében való döntéshez a határozatképességet, és a döntéshez szükséges szavazatszámot Osztályonként külön-külön kell megállapítani. (VI.) V.1.7. Ha a választmányi ülés nem határozatképes, az ülés időpontjától számított 15 napon belüli bármely időpontra az eredeti meghívóval összehívott második választmányi ülés az eredeti meghívóban feltüntetett napirend tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.(VII.) V.1.8. A választmányi ülés folyamán történő esetleges eltávozásokra tekintettel a határozatképességet napirendi pontonként is meg lehet állapítani.(VIII.) V.1.9. A meghívóban nem szereplő ügyben a választmány csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi választmányi tag jelen van, és a meghívóban nem szereplő ügyben való döntéshozatalhoz egyhangúlag hozzájárulnak. (IX.) V.1.10. A választmányi ülés határozatait - az Alapszabály XII.2.2. pontjában meghatározott ügyekben titkos szavazással, egyébként nyílt szavazással, valamint, hacsak az Alapszabály, vagy a jelen Ügyrend eltérően nem rendelkezik - a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.(X.) V.1.11. A vezetőség választása és a vezetőségi tagok visszahívása az alábbiak szerint történik:(XI.) V.1.11.1. Az a választmányi tag, aki a vezetőség tagja kíván lenni, erre vonatkozó szándékát szóban köteles bejelenteni a választmányi ülést levezető elnöknek. Emellett a választmányi ülésen bármely tag javasolhat jelölteket a választmány tagjai közül kizárólag abból az Osztályból választandó vezetőségi tagok személyére, amelyik Osztályba a javaslatot tevő tag tartozik. A jelentkező, valamint a javasolt személyek - ez utóbbiak csak azzal a feltétellel, ha a jelölést kifejezetten elfogadják - jelöltnek tekintendők.(XI.1.) V.1.11.2. A választmányi ülés elnöke és a megválasztott 2 szavazatszámláló Osztályonként betűrendben listát készít a jelöltekről (jelölt-listák). A jelöltek közül a vezetőségi tagokat titkos szavazással választja a választmány oly módon, hogy érvényes szavazatnak csak olyan, a tag által leadott jelölt-lista számít, amelyen annyi jelölt- név szerepel áthúzás/törlés nélkül, ahány vezetőségi tagot az adott Osztályból az Alapszabály XIII.3. pontja szerint választani kell. Megválasztott választmányi tagnak az Alapszabály XIII.3. pontjában meghatározott létszámban az érintett Osztályban külön számított, a leadott érvényes szavazatokhoz képest legtöbb szavazatot kapott jelöltek tekintendők. Ha a jelölt-listán több jelölt szerepel, mint ahány vezetőségi tagot az adott Osztályban választani kell, szavazategyenlőség esetén a megválasztás szempontjából döntő szavazategyenlőséggel érintett jelöltek személyére nézve a szavazást meg kell ismételni.(XI.2.) V.1.11.3. V.1.11.4. A vezetőségi tagot vissza kell hívni, ha az Egyesülettel szemben fennálló, a tagságból adódó, az Alapszabályban, vagy egyéb belső szabályzatban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ha nem felel meg az Alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek.(XI.3.) V.1.11.5. A vezetőségi tagot vissza lehet hívni, ha az Egyesület céljának elérését veszélyeztető, vagy érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.(XI.4.) V.1.11.6. A vezetőségi tag visszahívására irányuló indítványt írásban, megfelelő indokolással a vezetőséghez kell eljuttatni olyan időpontban, hogy a vezetőség a visszahívást a választmányi ülés napirendjére tűzhesse.(XI.5.) V.1.11.7. A visszahívás ügyében történő határozathozatal során az V.1.7. és V.1.8. pont nem alkalmazható.(XI.6.) V.1.11.8. Az érintett tag a visszahívásra vonatkozó határozat meghozatalában nem vehet részt, és az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.(XI.7.) V.1.12. A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: V.1.13. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a választmányi ülés elnöke írja alá, és az erre megválasztott tagok közül egy, a választmányi ülés bezárásakor jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet.(XIII.) V.1.14. A választmányi ülésről bármely egyesületi tag a vezetőségtől tájékoztatót kérhet. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a választmányi ülésen megjelentek számát, továbbá napirendi pontonként a leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát. Az egyesületi tagok az ülések jegyzőkönyveit megtekinthetik, és arról - költségükre- másolatot kérhetnek.(XIV.) V.2.2. A vezetőséget az Elnök, vagy a Főigazgató hívja össze.(II.) V.2.3. A vezetőségi tagokat a Vezet?ség összehívásáról írásbeli, az ülés helyét, id?pontját, napirendjét, a határozatképtelenség következményeir?l, és a szavazati jog gyakorlásáról szóló tájékoztatót tartalmazó meghívóval kell értesíteni. Sürgős esetben a Vezetőség telefax vagy elektronikus levél útján, vagy telefonon is összehívható. (III.) V.2.4. A vezetőségi ülésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni. A jelenléti ívet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.(IV.) V.2.5. A vezetőségi ülés határozatképes, ha azon a vezetőségi tagok több, mint fele jelen van. (V.) V.2.6. Ha a vezetőségi ülés nem határozatképes, az ülés időpontjától számított 15 napon belüli bármely időpontra az eredeti meghívóval összehívott második vezetőségi ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.(VI.) V.2.7. A vezetőségi ülés folyamán történő esetleges eltávozásokra tekintettel a határozatképességet napirendi pontonként is meg lehet állapítani.(VII.) V.2.8. A meghívóban nem szereplő ügyben a vezetőség csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi vezetőségi tag jelen van, és a meghívóban nem szereplő ügyben való döntéshozatalhoz egyhangúlag hozzájárulnak.(VIII.) V.2.9. Határozathozatal, tisztségviselők visszahívása, tagkizárás (IX.) V.2.9.1.A Vezetőség határozatait az Alapszabály XIII.2.2.3. pontjában meghatározott ügyek közül az Elnök és a Főigazgató megválasztására és visszahívására vonatkozó ügyekben titkos, egyébként nyílt szavazással, és ha az Alapszabály, vagy a jelen Ügyrend eltérően nem rendelkezik, a leadott szavazatok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. (IX.1.) V.2.9.2. Az Alapszabály XIII.2.2.1. pontjában meghatározott ügyek közül a Felosztási Szabályzat elfogadása és módosítása tárgyában, valamint az Alapszabály XIII.2.2.3. pontjában meghatározott ügyekben csak valamennyi tag jelenlétében, és a leadott szavazatokhoz képest számított kétharmados szótöbbséggel (7 szavazattal) hozható érvényes határozat.(IX.2.) V.2.9.3. A jelen Ügyrend V.2.6., V.2.7., V.2.8. és V.2.9. pontjának módosítása, vagy hatályon kívül helyezése tárgyában csak valamennyi tag jelenlétében és egyhangú határozattal dönthet a Vezetőség.(IX.3.) V.2.9.4. Az Elnököt vissza kell hívni, ha az Egyesülettel szemben fennálló, a tagságból adódó, az Alapszabályban, vagy egyéb belső szabályzatban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ha nem felel meg az Alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek.(IX.4.) V.2.9.5. Az Elnököt vissza lehet hívni, ha az Egyesület céljának elérését veszélyeztető, vagy érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít. (IX.5.) V.2.9.6. A Főigazgató visszahívásának előfeltételeit a vele az Alapszabály XIII.2.2.3. pont alkalmazásával kötött munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére irányuló, vagy megbízási szerződés tartalmazza. (IX.6.) V.2.9.7. Az Elnök, valamint a Főigazgató visszahívására irányuló indítványt írásban, megfelelő indokolással a Vezetőséghez kell eljuttatni olyan időpontban, hogy a Vezetőség a visszahívást a vezetőségi ülés napirendjére tűzhesse.(IX.7.) V.2.9.8. Az Elnök a visszahívására vonatkozó határozat meghozatalában nem vehet részt, az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni, továbbá az ülést nem vezetheti.(IX.8.) V.2.9.9. A Tagsági Szabályzatban meghatározott tagkizárás, illetve egyéb érintett jogosulttá minősítés ügyében a Vezetőség csak az érintett tag Osztályához tartozó valamennyi vezetőségi tag jelenlétében dönthet. A határozatot a Vezetőség az itt említett vezetőségi tagok egyszerű szótöbbségével hozza.(IX.9.) V.2.10. A Vezetőség - az Alapszabály XIII.2.2.3. pontjában meghatározott ügyek közül az Elnök és a Főigazgató megválasztása és visszahívása, valamint a jelen Ügyrend V.2.10. pontjában meghatározott ügyek kivételével - ülésen kívül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 5 napi határidő tűzésével írásban kell a Vezetőség tagjaival közölni, akik szavazatukat írásban - az írásbeli tervezet megfelelő záradékolásával adják meg. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül az Elnök, vagy a Főigazgató írásban tájékoztatja. Ha legalább 6 vezetőségi tag kéri, a Vezetőség ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.(X.) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a vezetőségi ülés elnöke írja alá, és az erre megválasztott tagok közül egy, a vezetőségi ülés bezárásakor jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet.(XI.) V.2.12. A jegyzőkönyv mellett az Elnök köteles folyamatos nyilvántartást vezetni a Vezetőség határozatairól (határozatok könyve). A határozatokat - azok meghozatala után haladéktalanul - be kell vezetni a határozatok számítógépi nyilvántartásába. (XII.) (A Vezetőség Ügyrendje 1997/1. sorszámú vezetőségi határozattal történt módosításaival megállapított szöveg). V.2.13. A vezetőségi ülésről bármely egyesületi tag a vezetőségtől tájékoztatót kérhet. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a vezetőségi ülésen megjelentek számát, továbbá napirendi pontonként a leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát. Az egyesületi tagok az ülések jegyzőkönyveit megtekinthetik, és arról - költségükre - másolatot kérhetnek. E szabályt megfelelően kell alkalmazni az ülésen kívül hozott határozatokról kért tájékoztatásra is.A Vezetőség dönthet úgy, hogy a vezetőségi ülésről, illetve az ülésen kívül hozott határozatokról az egyesületi tagok számára az egyesület honlapján vagy elektronikus levél formájában tájékoztatást nyújt. Amennyiben ez a tájékoztatás a jelen pontban egyébként foglaltakat nem tartalmazza, az egyesületi tag a Vezetőségtől a jelen pont szerint további tájékoztatást kérhet.(XIII.) ---------------------------------------------------------- A Választmány a fenti SZMSZ-t 2007. május 22-én elfogadta.
|
||||||||||||||
