Hírek

Új Vezetőséget választott az Artisjus

2011. december 19

Az egyesület Küldöttgyűlése első ülésén megválasztotta az új összetételű Vezetőséget. A legnagyobb változás a könnyűzenei osztályban történt, ahol a négy képviselőből három új: Victor Máté, Czutor Zoltán (Belmondo) és Szabó Áron "Vasaló" (Nemjuci, Rémember) - mellettük Bródy János jelenti a folytonosságot. Az írók is új képviselőt választottak: Szilágyi Ákos költő került a Vezetőségbe.

A Vezetőség összetétele:

1. Bródy János (könnyűzene)
2. Czutor Zoltán (könnyűzene)
3. Hollós Máté (komolyzene)
4. Madarász Iván (komolyzene)
5. Sugár Miklós (komolyzene)
6. Szabó Áron "Vasaló" (könnyűzene)
7. Szilágyi Ákos (irodalom)
8. Tihanyi László (komolyzene)
9. Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Kft. (zeneműkiadó)
10. Victor Máté (könnyűzene)

Új helyen debreceni kirendeltségünk

2011. december 16.

Az Artisjus debreceni kirendeltsége, amely a gépi és élő nyilvános előadások jogdíjainak beszedését végzi Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, új irodába költözött. Kollégáink elérhetőek a 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. címen.

Artisjus Közgyűlés: 2011. december 12.

2011. december 12.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2011. december 12-én tartotta rendes közgyűlését.

A szerzői jogi törvény módosítása miatt fontos Alapszabály-módosítások mellett sor került az egyesületi tisztújítására is. Az egyesület 33 tagú új legfőbb szervébe, a Küldöttgyűlésbe a korábbi képviselőkhöz képest 11 új jelölt jutott be. Íme a lista:

Küldöttgyűlés

Irodalmi szerzők osztálya:

1. Csukás István
2. Garaczi László
3. Szakonyi Károly
4. Szilágyi Ákos
5. Tóth Erzsébet

Komolyzenei szerzők osztálya:

1. Bánkövi Gyula
2. Faragó Béla
3. Hollós Máté
4. Kovács Zoltán
5. Madarász Iván
6. Olsvay Endre
7. Sári József
8. Serei Zsolt
9. Soós András
10. Sugár Miklós
11. Tihanyi László
12. Tóth Péter

Zeneműkiadók osztálya:

1. Akkord Zenei Kiadó Kft.
2. Kontrapunkt Zeneműkiadó Kft.
3. Schubert Music Publishing Kft.
4. Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Kft.

Könnyűzenei szerzők és zeneszövegírók osztálya:

1. Bródy János
2. Czutor Zoltán
3. Fekete Kovács Kornél
4. Lerch István
5. Malek Miklós
6. Németh Alajos
7. Szabó Ágnes
8. Szabó Áron
9. Victor Máté
10. Wolf Péter
11. Török Ádám
12. Gryllus Dániel

FB

A Felügyelő Bizottságban szintén a tagok 1/3-a cserélődött le. Íme a lista:

Komolyzenei szerzők osztálya:

1. Decsényi János
2. Kodály Zoltánné

Irodalmi szerzők osztálya:

1. Acsai Roland

Zeneműkiadók osztálya:

1. EMI Zeneműkiadó Magyarország Kft.

Könnyűzenei szerzők és zeneszövegírók osztálya:

1. Horváth Attila
2. Németh Gábor

Átalakult a szerzői jogdíjértesítő

2011. december 8.

Az átláthatóbb működés érdekében átfogó módosítást hajtottunk végre a szerzőknek, örököseiknek és zeneműkiadóknak szóló jogdíjértesítőn. A legfőbb változás, hogy "lefordítottuk" a jogdíjnemek elnevezését érthetőbb nyelvre, és egységesítettük a formát. Az új struktúra rövid magyarázatokkal megtekinthető itt.

2011. december 12én szünetel a Szerzői Ügyfélszolgálat és a jogi tanácsadás

2011. december 6.

Az Artisjus Egyesület rendes közgyűlése miatt jövő hétfőn, 2011. december 12-én szünetel a Szerzői Ügyfélszolgálat és a jogi tanácsadás. A közgyűlés helyszínén a tagok számára természetesen kihelyezett Szerzői Ügyfélszolgálatot működtetünk, és az egyesület alkalmazott jogászai is megtalálhatók.

Itt a RádióMonitor típusú jogdíjfelosztás

A Felosztási Szabályzat legújabb módosításai

2011. november 121.

Az Artisjus Vezetősége a mai napon a Felosztási Szabályzat alábbi módosításait fogadta el:

„RádióMonitor” típusú jogdíjfelosztás

A módosítás megnyitja a lehetőséget arra, hogy a kisebb jogdíjbevételt generáló rádióadók műsora is egyedileg, pontosan felosztható legyen, amennyiben a teljes tárgyévre vonatkozóan megbízható adatminőségű, automatikus elektronikus beazonosításra alkalmas adatszolgáltatás áll rendelkezésre. Ma már lehetséges ugyanis az, hogy ún. zenei ujjlenyomat technológia alkalmazásával automatikusan, megbízhatóan beazonosítsuk az elhangzó műveket. (Felosztási Szabályzat, 47. pont)

Közmédia jogdíjai

A közmédia új struktúrájára építő, MTVA-val kötött jogdíjfizetési  megállapodás alapján kellett módosítani a Felosztási Szabályzat befizetőszorzóra vonatkozó rendelkezéseit. Az MTVA ugyanis – egyelőre? – nem képes arra, hogy a bevételeit adónként megbontsa. Ezért a jogdíjfizetés egységesen érkezik majd a Magyar Televízió, Magyar Rádió és Duna TV adásaira, de az elhangzott művekről történő adatszolgáltatás adónként érkezik. Ezért a jogdíjak adók közti megosztására hiteles forrásból származó nézettségi adatokat fog az Artisjus alkalmazni a felosztás során. (Felosztási Szabályzat, 43. pont)

Artisjus Szerzői Akadémia

Az internetes zeneterjesztés csatornái ma és holnap

2011. november 17.

Az Artisjus Szerzői Akadémia előadássorozat célja, hogy a szerzők könnyebben eligazodjanak a kulturális iparban. Egyre több zenekar dolgozik önerőből a sikerekért; számukra ma, 2011-ben az online csatornák jelentik a legfontosabb kapcsolatot rajongóikkal. Ezért ismét az internetes zeneterjesztésről szervezünk előadást - de ezúttal más szemszögből.

A HOLNAP

Elsőként Halas Attila, a JWT ügynökség magyarországi stratégiai igazgatója beszél a jövőről. A 2010-es évek olyan időszak a zenei start-up vállalkozásoknak, mint 100-150 éve a feltalálások kora volt az ipar számára. Minden bokorban új, izgalmas zenei szolgáltatások nőnek - de melyik lesz valóban sikeres? Erről készített nagyszerű globális elemzést a JWT, a világ legismertebb marketingkommunikációs ügynöksége. Jó hír, hogy az elemzésbe két magyar induló vállalkozás is belefért. És most bárki csatlakozhat egy közös jövőbepillantás erejéig.

ÉS A MA

A második előadó, Bodrogi András (WMMD) prezentációjának apropóját az a hír adja, hogy elindult Magyarországon is az iTunes. De hogyan juthat a kis zenekarok és független kiadók zenéje az ilyen szolgáltatásokba, belföldön és külföldön? Milyen online stratégiát válasszon egy "csináld-magad" (DIY) együttes? Ezekre a kérdésekre ad választ az előadás.

Időpont: 2011. november 28. 15.00-17.30

Helyszín: Artisjus-terem, I. Mészáros u. 15-17.

Részvétel: zeneszerzőknek és menedzsereiknek ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Küldje meg nevét és telefonos elérhetőségét e-mailben a kommunikacio@artisjus.com címre.

Az első 150 jelentkező részére tudunk helyet biztosítani!

Koncertfelosztás, 2011/1

2011. november 10.

Az első féléves könnyűzenei koncertek jogdíjának felosztása sikeresen lezajlott.

4.333 élőzenés rendezvény, 83.635 db műelhangzás jogdíját és adatait kezelték, dolgozták fel kollégáink. Ez azt jelenti, hogy a koncertszervezők által leadott játszási adatokat sorról sorra beazonosítjuk, legyen szó akár kisebb bálról, underground zenekar koncertjéről vagy fesztiválsikerről.

Továbbra is igaz, hogy minden zenefelhasználás közül a koncerteknél a legnagyobb a magyar zene aránya: 75,05%, míg a külföldi zene részesedése 24,95%. Ezúttal 4.205 belföldi szerző részesült szerzői jogdíjban. 

Online jogdíjfigyelés (SZIR): 1000+

2011. október 13.

Az Artisjus online Szerzői Információs Rendszerét (SZIR) immár több mint 1000 szerző használja rendszeresen.

A SZIR minden eddiginél részletesebb és kényelmesebb módja, hogy a szerzők ellenőrizzék jogdíjukat, műveik felhasználásának pontos adatait. Minden egyes elhangzásról az Artisjus rendelkezésére álló legrészletesebb adattartalommal, könnyen áttekinthetően nyújtunk tájékoztatást. Ráadásul a megoldás környezetbarát is: a papíros értesítő helyett már SMS-ben küldünk értesítést a jogdíjfelosztásról.

A SZIR-hez csatlakozhat minden egyesületi tag vagy megbízó szerző, jogutód. A regisztráció személyesen történik, időpontot a Szerzői Ügyfélszolgálaton lehet kérni: (1) 488 2666, ugyfelszolgalat@artisjus.com

iTunes Store Magyarországon

Megállapodás az Artisjusszal

2011. szeptember 29.

A zenerajongók mostantól Magyarországon is elérhetik az iTunes Store-t, a zeneszerzői és szövegírói jogokról kötött megállapodást követően.

„Az Artisjus aktívan keresi a legális zenefogyasztás új csatornáit, mert fontosnak tartjuk, hogy a zenei tartalom fogyasztásából az alkotók is megkapják járandóságukat. Ezért kezdeményeztünk tárgyalásokat az iTunes-szal is” – mondja Szinger András, az Artisjus főigazgatója. – „Konstruktív tárgyalásokon vagyunk túl, így okkal bízunk abban, hogy az Apple személyében a hazai dalszerzők megbízható partnerrel gazdagodtak.”

A letöltött, meghallgatott dalok adatait tartalmazó, igen részletes adatszolgáltatást dolgozza fel az Artisjus, hogy megtörténhessen a szerzői jogdíjkifizetés negyedéves rendszerességgel.

„Az iTunes a magyar zenének új utat nyit a nemzetközi lehetőségek felé is, így visszaadhatja a reményt, hogy végre valami nagy dolog velünk is történhet.” – mondja Mester Tamás dalszerző. „Új utakon jár a zeneipar. Ha a változások élén szeretnénk járni, nem a múlttal, hanem a jelennel és az új lehetőségekkel kell foglalkoznunk. Az iTunes az egyik legfontosabb belépőnk a nemzetközi piacra.”

Hangfoglalás

2011. szeptember 27.

Idén szeptember 30. és október 2. között kerül megrendezésre a Hangfoglalás nevű kiállítás és vásár, amely hangszerekkel, hangtechnikával, zeneiparral foglalkozik. A tavalyi évhez hasonlóan idén is lesz kint egy kis Artisjus-stand, ahol a Szerzői Ügyfélszolgálat kollégái fognak helyt állni, illetve minden délután ingyenes szerzői jogi tanácsadással leszünk jelen.

A rendezvényt a budapesti Syma Csarnokban tartják. Részletek, koncertinfók: http://www.hangfoglalasonline.hu/kiallitas_altalanos_informaciok

Közgyűlés 2011 – napirendi javaslatok

2011. szeptember 5.

2011. november 29-én kerül sor az Artisjus Egyesület rendes közgyűlésére, amelynek összehívásáról a Közgyűlési Ügyrend I.2. pontja szerint a Vezetőség köteles gondoskodni. A rendes közgyűlés napirendi pontjainak összeállítása ugyancsak a Vezetőség hatásköre.

A rendes közgyűlésen a kötelező és szokásos napirendi pontok szerepelnek (pl. tisztségviselők választása, egyesületi pénzügyi beszámoló, vezetőségi beszámoló). Egyéb, a tagság széles körét is érintő/érdeklő kérdések napirendre tűzését egyesületi tagjaink 2011. szeptember 30. napjáig a kommunikacio@artisjus.com címre küldött e-mailben javasolhatják.

Fontos: a javaslathoz beküldendő: név + születési év + a javasolt napirend megjelölése.

A beérkező javaslatokat a munkaszervezet a Vezetőség elé terjeszti. A Vezetőségi döntést követően kerül sor a végleges közgyűlési meghívók postázására a Közgyűlést megelőző legkésőbb 15. napon (Közgyűlési Ügyrend I.2.1. pont).

Átadták az Artisjus-díjakat

2011. április 15.

Ma 17 órakor átadásra kerülnek Magyarország egyik legrangosabb művészeti magánelismeréseként az Artisjus Irodalmi és Zenei Díjak. A díjak ezúttal is a művek alkotóit, szerzőit helyezik középpontba. Részletes információk: http://dij.artisjus.hu

A díjazottak listája a következő:

KÖNNYŰZENE:

-           az év zeneszerzője: Szűcs Norbert (Oláh Ibolya és Keresztes Ildikó albumokért)

-           az év szövegírója: Czutor Zoltán (Belmondo zenekar dalaiért)

-           az év könnyűzenei produkciója: Szörényi Levente és a Zikkurat Ügynökség (Hattyúdal c. koncertért)

-           könnyűzenei életműdíj: S. Nagy István

-           az év magyarnóta-szerzője: Vargáné Veiczi Irma

KOMOLYZENE:

-           az év komolyzenei műve: Szokolay Sándor („Télvégi tavaszváró” c. oratórikus látomásaiért)

IRODALOM:

-           Artisjus Irodalmi Nagydíj: Bodor Ádám

-           ösztöndíjszerű Artisjus Irodalmi Díjak:

o          Borbély Szilárd

o          Győrffy Ákos

o          Tverdota György

Artisjus-díjátadó április 15-én

2011. április 8.

Az Artisjus Irodalmi és Zenei Díjak átadásának időpontja közeledik. 2011. április 15-én délután kerülnek kiosztásra a magánszféra rangos művészeti jutalmaként az alábbi kategóriákban:

- az év komolyzenei műve

- az év könnyűzeneszerzője

- az év szövegírója

- az év könnyűzenei produkciója

- könnyűzenei életműdíj

- az év magyarnóta-szerzője

Irodalmi területen az Artisjus Irodalmi Alapítvány minden évben egy Irodalmi Nagydíjat oszt ki, amit három irodalmi ösztöndíj egészít ki.

A korábbi évek díjazottjairól és a díjjal kapcsolatos hírekről részletek: http://dij.artisjus.hu

Az esemény médiatámogatói:

- könnyűzene: Lángoló Gitárok

- irodalom: Litera

- komolyzene: Muzsika

Személyi változás az Artisjusnál

2011. április 4.

A Hangfelvétel-engedélyezési Osztály új vezetője a mai naptól Kitzinger Dávid.

Kitzinger Dávid személyében online tartalomfejlesztési szakértő csatlakozott az Artisjushoz. A szakember korábban az informatikai tárca tartalomfejlesztési főtanácsadója volt, részt vett a kulturális kormányzati stratégia kialakításában, a Neumann Kft. ügyvezetőjeként meghatározó tartalomfejlesztési programokat valósított meg, legutóbb üzleti, tartalomfejlesztési tanácsadással foglalkozott.

Feladata az Artisjusnál – a zeneszerzők és szövegírók megbízásából – az internetes és egyéb új média műfelhasználások, a CD- és DVD-kiadások jogosítása, illetve az üres hordozó díjak területének irányítása.

A szerzői egyesület stratégiai célkitűzése, hogy a zeneipar gyorsan változó technológiai, piaci környezetéhez alkalmazkodó és fenntartható piaci modelleket támogató jogdíjrendszert alakítson ki. Kitzinger Dávid csatlakozását fontos lépés tekintik e cél megvalósítása felé.

A szerzők szívből köszönik a most nyugdíjba vonuló dr. Sajó Zsuzsanna kiváló szakmai munkáját, amit ezen a mozgalmas, stratégiai jelentőségű területen végzett az utóbbi két évtizedben. Az alkotók jövedelmének komoly részét tette ki az irányítása alatt dolgozó osztály által érvényesített jogdíj.

Állami kitüntetések az Artisjus tagjainak

2011. március 16.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több olyan zenei és irodalmi szerző kapott állami díjat, kitüntetést, akik az Artisjus tagjai vagy jogkezelésre megbízói. Ezúton is szeretnénk mindannyiuknak gratulálni, és biztatni őket a további kitartó alkotómunkára. Gratulálunk továbbá minden díjazottnak, akik zenei és irodalmi területen járultak hozzá hazánk kulturális örökségének gyarapításához.

Kossuth-díj:

Földes László "Hobo" előadóművész, dalszerző a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége, életpályája elismeréseként;

Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért

Szarka Tamás és Szarka Gyula zeneszerzők, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért.

Magyar Köztársaság érdemes művésze:

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas szaxofonművész

Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje:

Balázs Ferenc Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész

Kovács Kati Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dalszerző

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

Horváth Attila dalszövegíró

Varga Miklós előadóművész, dalszerző

Erkel Ferenc-díj

Nagy János zeneszerző

Tallér Zsófia zeneszerző

József Attila-díj

Géczi János író, költő

Liszt Ferenc-díj

Bergendy István zeneszerző-előadóművész

Kőszegi Imre dzsesszművész

Nádasdy Kálmán-díj

Várady Szabolcs költő, író, műfordító

Átadták a Fonogram-díjakat

2011. március 2.

A MAHASZ és az Előadóművészi Jogvédő Iroda nagyszabású gála keretében átadta a 2011. évi Fonogram-díjakat. Szívből gratulálunk a díjazottaknak, akik között természetesen sok egyesületi tagunk is található. Külön méltatjuk az életműdíjasokat, akik a magyar könnyűzene meghatározó, ikonikus dalszerző figurái: Szörényi Levente és Bródy János.

Minden díjazott megtekinthető a Fonogram honlapján.

Új jogdíjközlemények - 2011

2011. február 11.

Megjelent a Hivatalos Értesítő 2011/10. számában az Artisjus öt 2011-es jogdíjközleménye:

- a rádiók, televíziók számára alkalmazandó RTV11 jogdíjközlemény,

- a hangfelvétel-kiadás és hasonló többszörözések során irányadó M11 jogdíjközlemény,

- a zenés és irodalmi rendezvények szervezőinek szóló Sz11 jogdíjközlemény,

- kereskedelmi üzletek és hasonló felhasználók jogdíjait szabályozó K11 jogdíjközlemény és

- a vendéglátó üzletek és szálláshelyek V11 jogdíjközleménye.

Jogdíjfelosztási ütemterv - 2011

2011. január 26.

Az idei évben is a megszokott rendszerességgel és határidők mellett történik a jogdíjak felosztása és kifizetése. A teljes éves felosztási naptárunk elérhető:

- honlapunkon itt

- html naptár formátumban itt és

- iCal Calendar formátumban itt.

Üres hordozó díj perek (Nokia, Samsung) – zenés mobiltelefonok belső memóriája és együtt értékesített memóriakártya

2011. január 11.

Zenelejátszásra alkalmas mobiltelefonok és azokkal együtt értékesített memóriakártyák utáni üres hordozó díj ügyében a szerzői jogosultak javára a 2002-2007-es időszakra nézve két per indult – lényegében azonos tényállás mellett: a Samsung Electronics Zrt. ellen a fővárosban, a Nokia Komárom Kft. ellen Komárom-Esztergom megyében.

A Budapesten zajló per 2010. február 17-én első fokon, majd 2010. október 26-án másodfokon is lezárult. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is megítélte az üres hordozó díjat a jogosultaknak - mind a zenés mobilok belső memóriája, mind a memóriakártyák tekintetében.

(FIT-H-PJ-2010-836)

A kötelezett Samsung által már befizetett összeget az öt érintett jogkezelő egyesület osztja fel az érintett jogosultak között (EJI – előadóművészek, HUNGART – vizuális művészek, MAHASZ – hangfelvétel-előállítók, ARTISJUS – zeneszerzők és írók, FILMJUS – filmszerzők és -előállítók).
A másik per jelenleg még az elsőfokú ítéletnél tart (2010. november 10.). Itt a megyei bíróság megerősítette, hogy a jogalap fennáll a zenés mobiltelefonok tekintetében is, de az akkori jogdíjközlemény megszövegezése szerintük nem volt megfelelő. A bíróság úgy látta, hogy a vonatkozó termékkategória túl általánosan került megfogalmazásra, ami az egyenlő bánásmód sérelmét okozhatta. A memóriakártyák tekintetében a díjfizetési kötelezettséget viszont megállapította.
Az ítélet ebben a részében ellentétes a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésével, de a másodfokú eljárás még nem zajlott le, a döntés tehát nem végleges. Az ítélet ellen az Artisjus is fellebbezést nyújtott be.

A fogyasztók magánmásolásairól évente készített felmérések szerint folyamatosan bővül a mobiltelefonok használata zenehallgatási célra - 2010-ben a telefonálást és fényképezést követően ez a harmadik leggyakrabban használt funkció. A heti rendszerességgel használt mobiltelefon-funkciók között pedig a zenehallgatás a fényképezést is megelőzi. A díj teszi lehetővé, hogy a fogyasztók a mobiltelefonjukra készített saját zene- és filmmásolataik miatt ne legyenek büntethetők.

Az Artisjus szolgáltatásainak elérhetősége a számítástechnikai „upgrade” alatt – 2011. január 14-23.

2011. január 10.

2011. január 14. és 23. között az Artisjus integrált számítástechnikai rendszerének átállítását végzi, emiatt a rendszerünk korlátozottan használható. Ez az ún. upgrade a hardverkörnyezet megújítását és a szoftverkomponensek magasabb verzióra történő átállítását  jelenti. Ennek partnereinkkel való kapcsolatunkra való hatásai az alábbiak.

1. Felhasználók, jogdíjfizetők

Ebben az időszakban az Artisjus nem állít ki jogdíjfizetési értesítőt, erre még az időszakot megelőzően vagy azt követően kerítünk sort. Az upgrade tehát a jogdíjfizetéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket nem érinti.

Az upgrade alatt is használható

-         KoncertOnline szolgáltatásunk a koncertek bejelentésére; valamint

-         AIR-FOR szolgáltatásunk az internetes zeneszolgáltatások adatainak bejelentésére.

2. Szerzők, örököseik, zeneműkiadók

A január 14. és 23. közti időszakra az Artisjus nem tervezett jogdíjfelosztást, így a kiesés nem érinti a jogosultakat. A Szerzői Ügyfélszolgálaton a személyes ügyintézés lehetséges, így adatbejelentésre is mód van, azzal, hogy azok éles rendszerbe rögzítése csak január 24-e után történik meg.

A SZIR (Szerzői Online Információs Rendszer) az upgrade alatt is használható, de ebben az időszakban új adatokkal nem frissül. A személyes SZIR-regisztráció továbbra is működik az Ügyfélszolgálaton azzal, hogy a fenti időszakban regisztrálók postán kapják kézhez a bejelentkezéshez szükséges információkat. Ezt követően 2011. január 24. után léphetnek be első alkalommal a SZIR rendszerbe.

A Felosztási Szabályzat módosulásai 2010-ben

2010. december 22.

Az Artisjus Felosztási Szabályzatát a szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló, választott Vezetőség állapítja meg, a szerzői körrel történő előzetes konzultációt és a munkaszervezettől kért modellezést követően. 2010. évben a következő módosításokat fogadták el:

1. A Műfaji Besorolási Bizottság összetételének változása (FSz 7. számú melléklet): A két szövegíró tag helyére egy komoly- és egy könnyűzeneszerző tag került.

2. A műfaji megnevezések módosítása a műfaji pontérték táblázatban (FSz 1. számú melléklet): a módosítások a felosztási algoritmust nem módosították, az új megnevezések csak a zenei művek pontosabb és könnyebb besorolását segítik.

3. Elhangzási minőség szorzók egységesítése (FSz 48. pont, 1. melléklet): A szignál- és a háttérzenék szorzóját egységesítette a Vezetőség, ezzel hatékonyabbá és egységesebbé válik a zenei forgalmak nyilvántartása a rádió- és televízió-műsorok esetében.

4. Üres hanghordozói díjak felosztása (FSz, Nyolcadik rész):

a. a felosztásnál a tárgyévi hanghordozóadatok mellett a korábbi 2 év adatait is figyelembe kell venni.

b. egy mű nem „vihet ki” több jogdíjat az üres hordozó díjalapból, mint nem hangfelvétel-kiadási típusú jogdíjainak tízszerese.

5. Mozijogdíjak felosztásának módosítása (FSz, Ötödik rész): az új szabály szerint a mozivetítések jogdíjának felosztása a jegybevétel alapul vételével fog történni a vetítésszám helyett.

6. Hanghordozók nyilvános előadása jogdíjak felosztása (FSz, Második rész): Az Európában központilag jogosított, de magyarországi terjesztésre került hanghordozók adatai is beszámításra kerülnek a jövőben az ún. gépzenei jogdíjak felosztásakor.

A módosítások szövege és részletesebb magyarázata megtekinthető itt.

Minden szerző online követheti jogdíjait - megnyílt a SZIR
2010. december 2.

A mai napon megnyitottuk az online Szerzői Információs Rendszert (SZIR), amely eddigi első fázisában csak az egyesületi tagok számára volt elérhető. Mostantól bármelyik szerző vagy jogutód, aki az Artisjust megbízta jogainak kezelésére, interneten böngészheti kifizetett jogdíjait és minden adatát. Ez a következő előnyökkel jár:

• ügyintézés otthonról – vagy bárhonnan a világból;
• környezetkímélő megoldás, papírok nélkül;
• gyorsabb tájékoztatás a jogdíjfelosztásról;
• elhangzási adatok a legteljesebb részletességgel.

A teljes adatbiztonság érdekében a SZIR-regisztráció személyesen történik budapesti vagy vidéki (Győr, Zalaegerszeg, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen) irodánkban. A vidéki ügyintézés előtt kérjük, időpontegyeztetés miatt jelentkezzenek a Szerzői Ügyfélszolgálat (1) 488 2666-os telefonszámán.

Az egyszeri élő regisztrációt követően – a banki internetes felületekhez hasonlóan – internetkapcsolat és mobiltelefonon érkező kód birtokában bármikor ellenőrizheti jogdíjait, a kiküldött szerzői értesítőket. A rendszer használata továbbra is teljesen ingyenes.

Regisztráció, részletek:

Szerzői Ügyfélszolgálat

Tel: (1) 488 2666

Mail: ugyfelszolgalat@artisjus.com

Geo: 1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.

A rendszer elérhető: https://szir.artisjus.com, vagy a www.artisjus.hu főoldalról kattintva.

Az Európai Bíróság ítélete üres hordozó díjak tekintetében (Padawan v. SGAE)
2010. október 25.

Az Európai Bíróság 2010. október 21-i ítélete megerősítette, hogy az üres kép- és hanghordozók után fizetett díjak rendszere az európai jogból következik, és hogy az fontos egyensúlyteremtő eszköz a kultúrában. Ez a díj lehetővé teszi azt, hogy az emberek szabadon másolhassanak saját céljára filmeket, zenéket, vizuális alkotásokat.

Az ítélet kimondja azt is, hogy a magánmásolást nem végző szervezeteknek értékesített, nyilvánvalóan nem magánmásolásra használt hordozók nem tárgyai ennek a rendszernek.

Magyarországon az üres kép- és hanghordozók után érvényesített díjakból a zeneszerzők, szövegírók, írók, előadóművészek, vizuális művészek, film- és hangfelvétel-előállítók legszélesebb köre részesül. 2009-ben a teljes ilyen címen beszedett összeg 2,5 milliárd forint volt, amelyből csak a zenei területen több mint 50 ezer alkotó részesült. Számukra ez a díj fontos megélhetési, fennmaradási forrás.

A jogszabályok szerint az üres hordozó díj olyan átalánydíj, amelynél a díj mértékének megállapítása során nem lehet előre tudni, hogy a hordozót később pontosan milyen módon fogják másolásra használni. Így kerülhető el, hogy a magánszemélyek otthoni másolási, fogyasztási szokásait bárkinek is ellenőriznie kelljen és lehessen.

Az ítélet nem érinti a magánszemélyek otthoni film-, zene-, fotófogyasztási szokásait: ezek az alkotások magáncélra továbbra is szabadon másolhatók, és az üres hordozó díj továbbra is kompenzálja a szerzőket és előadókat.

Szintén azonos módon folytathatják tevékenységüket az iskolák, archívumok, levéltárak és múzeumok: szabad másolatkészítésekkel, amit az üres hordozó díj továbbra is lehetővé tesz.

--------------

Az üres hordozó díjról

A magánszemélyek otthoni film-, zene-, képmásolásait a szerzői jogi törvény szabadon engedi, ha az jövedelemszerzés, jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ennek a szabadságnak az ellentételezése az a díj, amelyből a zenei, irodalmi, filmes és vizuális alkotók, az előadóművészek, valamint a film- és hangfelvétel-előállítók részesülnek. A díj mértéke jelenleg egy átlagos írható CD esetében 35 Ft, írható DVD esetében 55 Ft.

A díj a rádiós, televíziós játszottság, a hangfelvétel- és filmfelvétel-értékesítés, valamint az online felhasználások alapján kerül kifizetésre az alkotóknak, előadóknak és előállítóknak. A díj kisebb része egyedi támogatással kulturális projekteket, induló zenekarokat támogat.

A díj kezelését 5 szervezet végzi: Artisjus (zeneszerzők, szövegírók, írók), Előadóművészi Jogvédő Iroda (előadóművészek), Filmjus (filmszerzők és filmelőállítók), HUNGART (vizuális művészek), MAHASZ (hangfelvétel-előállítók).

Jelentés a magyar zene piaci helyzetéről
2010. szeptember 21.

Míg az élőzenei piacon több mint 75%-ban magyar zene hangzik el, a magyar rádiók alig 21%-ban játsszák a nemzeti repertoárt - ez derül ki az Artisjus most közzétett felméréséből, amit a jogdíjfelosztás során feldolgozott több millió elhangzási adatból készítettünk.

Letöltés: Jelentés a magyar zene piaci helyzetéről (pdf)

Elkészült a GfK 2010-es felmérése az online fogyasztói szokásokról.

Letöltés itt (pdf)

Új Artisjus Vezetőségi tag: Spiró György

2010. június 28.

A közelmúltban elhunyt Békés Pál író helyére az Artisjus Egyesület rendkívüli választmányi ülésén ma új vezetőségi tagot választott, Spiró György személyében. Spiró György Kossuth-díjas író 1946. április 4-én született, Budapesten, korunk egyik legismertebb és legtermékenyebb irodalmi alkotója.

Az Artisjus Vezetősége 10 tagból áll, közülük 4 könnyűzeneszerző vagy szövegíró, 4 komolyzeneszerző, 1 zeneműkiadó és 1 író. Az Egyesület Vezetősége 2010. június 28-ától:

1. Bródy János (könnyűzene, elnök)
2. Bolyki Balázs (könnyűzene)
3. Malek Miklós (könnyűzene)
4. Wolf Péter (könnyűzene)
5. Hollós Máté (komolyzene)
6. Madarász Iván (komolyzene)
7. Sugár Miklós (komolyzene)
8. Tihanyi László (komolyzene)
9. Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. - képviseli Boronkay Antal (zeneműkiadó)
10. Spiró György (irodalom)

Razziák vagy közös jövő?

Digitális Tartalom Stratégiát sürget az Artisjus Egyesület

2010. június 17.

2010. június 16-án a magyar Rendőrség Európa mindeddig legnagyobb, 500 terrabájtnyi adatot érintő szerverlefoglalását hajtotta végre. Az ügyben az ASVA és a ProArt tett feljelentést. Az érintett szerverek a gyanú szerint mind tömegesen vettek részt jogsértő zenei, filmes és szoftver tartalmak közönséghez juttatásában.

http://www.police.hu/friss/BRF-20100617_m2.html

Az Artisjus szerint ez a lefoglalás újabb figyelmeztető jel arra, hogy tömeges igény van az interneten kulturális tartalmakra.

Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zenekar zeneszerzője, az Artisjus szerzői véleményező bizottságának tagja elmondta: „A magyar zeneszerzők és szövegírók számára nem a tömeges lefoglalások jelentik a jövőt. Azt szeretnénk, hogy ha már a CD lemez, mint fizikai hanghordozó kiment a divatból és helyét az online fórumok vették át, akkor ez is olyan formában kerüljön a zenehallgató nagyközönség elé, olyan köntösben, minőségben, ahogy az a bakelit vagy akár a CD lemezeknél megvolt, nem pedig rossz minőségű, susogós MP3akon. Az a célunk, hogy legális forrásokból lehessen a zenét élvezni. Mi, a zenék alkotói képesek vagyunk arra, hogy ésszerű áron kínáljuk jogainkat bármely szolgáltatónak.”

Amint Kovács Ákos zeneszerző, az Artisjus tagja egy portálnak elmondta: „Lassan felnő egy generáció, amelyik el se tudja képzelni, hogy a dal nem a réten terem, hanem sok ember odaadó munkájaként jön létre, és ára van. A mobilszolgáltatónak fizet, a net pénzbe kerül, csak épp a tartalom legyen ingyen. Ma ez a bizarr realitás.”

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/romokban_a__hazai_cd-_es_dvd-kiadas/2163533

A zeneszerzők-szövegírók az Artisjus útján előfizetőnként mindössze havi 200 Ft jogdíjat kérnek a korlátlan zenehallgatást szabad kiválasztással nyújtó szolgáltatóktól. Ez azt jelenti, hogy az emberek a több ezer forintos havi internetszámláik fölött minimális többletdíjért már jogszerűen és szabadon élvezhetnék a teljes zenei világrepertoárt.

„Az ilyen szolgáltatások azonban nem tudnak megerősödni, mert a keresletet elszívják a jogsértő fájlcserélő hálózatok. És tegyük hozzá halkan, amíg ezekhez a tartalmakhoz ingyen hozzá lehet jutni és a morál nem igazán változik, addig nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy miért jobb az eredeti, a legális. Emellett a nemzetközi médiavállalatok is nehézkesen biztosítják saját jogaikat magyar jogszerű szolgáltatásokhoz.” – mondja Tóth Szabi. – „Ezért kérjük a kulturális kormányzatot, hogy a francia, angol és spanyol példákhoz hasonlóan mielőbb kezdje meg egy Digitális Tartalom Stratégia kidolgozását. Az Artisjus ehhez minden segítséget megad.”

 Tagsági limitek változása
2010. június 2.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 33 tagú Választmányának döntése alapján 2010. május 19-ét követően az egyesületi tagsághoz kötődő új limit komolyzeneszerzők esetében évi 60.000,- Ft, könnyűzeneszerzők és zeneszövegírók esetében évi 120.000,- Ft, írók esetében évi 20.000,-Ft. Az egyesületi tagságot az a szerző igényelheti, aki a jelentkezését megelőző évben ezt meghaladó bruttó jogdíjösszegben részesült az Artisjustól.

Elhunyt Békés Pál író, az Artisjus Egyesület vezetőségi tagja
2010. május 28.

Fájdalommal tudatjuk, hogy 2010. május 28-án, hosszú betegség után elhunyt Békés Pál író. 2007 óta volt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségi tagja az irodalmi tagsági osztály képviseletében. Nyugodjék békében. 

Megtörtént a 2010. májusi "nagyfelosztás"!
2010. május 14.

A mai napon megtörtént a 2009. évi gépzenei, rádiós és televíziós jogdíjak kifizetése. Lezajlott továbbá a 2009. második félévben beszedett élőzenei jogdíjak kifizetése. A pontos adatok a SZIR-ben május 15. (szombat) reggel 07.00 órától láthatók. A papíralapú szerzői értesítők nyomtatása a kifizetéskor elkezdődött, postázásuk május 17-én (hétfő) történik.

Felosztással érintett belföldi szerzők száma:    7.552 fő (+13,36%)
Összes feldolgozott mű száma:                      139.413 db (+23,5%)
Feldolgozott szórakoztató koncertek száma:    7.347 db (+23%)

A tavalyi összegnél magasabb jogdíjban részesülő belföldi szerzők aránya:       53,62%
A tavalyi összegnél alacsonyabb jogdíjban részesülő belföldi szerzők aránya:    46,38%

Stratégiai és Kommunikációs Igazgató az ARTISJUS-nál

2010. május 1.

A mai napon új poszt jön létre az ARTISJUS-nál: megkezdi munkáját Stratégiai és Kommunikációs Igazgatóként dr. Tóth Péter Benjamin. Ezzel egy időben a Jogi Főosztály vezetését dr. Kabai Eszter veszi át.

Az ARTISJUS így az eddiginél aktívabban fogja tartani a kapcsolatokat a külvilággal, a középpontba helyezve a képviselt zenei és irodalmi szerzőket. Emellett cél a belföldi, regionális és európai stratégia kialakítása és folyamatos újratervezése, hogy a szerzői érdekképviselet mindig egy lépéssel mások előtt járjon.

Az új Stratégiai és Kommunikációs Igazgató, Tóth Péter Benjamin 2000-ben végzett jogászként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, azóta a Jogvédőnél dolgozik, így jól ismeri az egyesület működését. Jelenleg a Budapesti Kommunikációs Főiskolán posztgraduális PR képzésen vesz részt.

A szerzőkért dolgozni – eddig is ez volt a hivatásom, és ez most sem változik. Így ez a váltás számomra nem szól másról, mint megtalálni azt a helyet, ahol a legjobban tudom szolgálni az alkotókat. – mondja az új igazgató.

A Jogi Főosztályt a jövőben dr. Kabai Eszter vezeti. Ő 2002-ben, az ELTE jogi karán szerzett diplomát, s jogászként 8 éve dolgozik az ARTISJUS-nál. Májustól az ő feladata a külső és belső jogi ügyek szervezése, szerződések kidolgozása, peres eljárások koordinálása. Eszter nagy tapasztalattal rendelkezik a szerzői jog, a polgári jog és eljárásjog területén, valamint jól ismeri a belföldi és európai jogalkotási folyamatot.

A szerzői jog olyan jogterület, ami sajátos szakértelmet kíván. A közös jogkezelés egyik fontos célja a kezdetektől fogva, hogy az ebben járatlan alkotók professzionális képviseletet kapjanak a jogdíjat nem fizető felhasználókkal szemben. – állítja Kabai Eszter. – Bízom benne, hogy a Jogi Főosztály továbbra is erőssé tudja tenni a szerzők jogait.

Átadták a 2010-es ARTISJUS Irodalmi és Zenei Díjakat!

2010. április 16.

A magánszféra egyik legrangosabb művészeti jutalmaként az ARTISJUS-díj az alkotót helyezi középpontba mind az irodalom, mind a zene területén. A díjátadóra 2010-ben április 16-án délután került sor az ARTISJUS-teremben.

KÖNNYŰZENE

Dr. Szinger András, az ARTISJUS Egyesület főigazgatója adta át a könnyűzenei díjat az évtizedek óta megszokott 5 kategóriában.

Az év könnyűzeneszerzője 2010-ben Erdélyi András, a Back II Black együttes gitárosa lett, akinek a Funkybiotikum c. album dalait köszönhetjük. A díjátadó Bolyki Balázs szerint ez a díj is megmutatja, hogy a sikeres előadók mögött figyelni kell a zenék alkotóira is, akikre általában kisebb figyelem jut.

Az év könnyűzenei szövegírója Hobo, aki tavalyi Circus Hungaricus c. nagyhatású lemezének szuggesztív dalszövegei miatt érdemelte ki éppen most ezt a rangos elismerést. Bródy János a díj átadásakor elmondta: „ez az album nemzedéki önvizsgálat és társadalmi helyzetjelentés egy önmagához és elveihez hűséges öreg rocker szemével, aki bohócnak álcázza magát, hogy bölcsen kimondhassa: ?a sikernek nem titka, hanem ára van?”

Az év könnyűzenei produkciója Palya Bea nevéhez fűződik. Az egyedülálló „EgyszálÉnek” c. album elbűvölte az ARTISJUS Vezetőségét. A díjazottat méltató Wolf Péter zeneszerző azt emelte ki, hogy nem lehet nem odafigyelni Beára – és ez a vitathatatlan tehetség és a napsütéses személyiség egyértelmű jele.

A könnyűzeneszerzői életműdíjat Balázs Fecó kapta, akinek 2009-ben jelent meg életművét átfogó „Best of...” lemeze. A laudáló Malek Miklós szerint Balázs Fecó neve egybeforrt a Korál együttes és a sitkei fesztivál sikerével; ő olyan zenész, akinek dalait meghallva soha nem kapcsoljuk el a rádiót.

Minden évben átadásra kerül az év magyarnóta-szerzője díj is; ezt idén a siófoki Bognár Gyula kapta.

KOMOLYZENE

2010-ben az év komolyzenei alkotása díjat az ARTISJUS Vezetősége rendhagyó módon egy három éve elhunyt zeneszerző, Pertis Jenő egy művének adta. Az „Ember voltam” c. kórusmű a Korunk Zenéje hangversenysorozatának tavaly szeptemberi Megkésett ősbemutatók estjén hangzott el. Hollós Máté zeneszerző elmondta: ez az alkotás – a szerző más műveivel együtt – ma is felfedezésszámba megy a korai utókor közönsége, kritikusi és kollegiális hallgatósága körében.

SZÉPIRODALOM

Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány elnöke, dr. Gönczöl Katalin egy Irodalmi Nagydíjat és három ösztöndíj jellegű Irodalmi Díjat adott át a rendezvényen. Az Alapítvány az ARTISJUS által beszedett irodalmi jogdíjak szerzők által felajánlott 10%-ából nyújt jutalmakat.

2010 Irodalmi Nagydíjasa: Balla Zsófia költőnő, aki „A nyár barlangja” c. kötetével érdemelte ki a Kuratórium döntését. Ahogy a díjazottat méltató Ferencz Győző elmondta: Balla Zsófia legfőbb törekvése, hogy visszaadja a szavak megtépázott méltóságát, új kötetében poétikailag is izgalmas újításokat hozott.

Az Irodalmi Díjasok:

-          Krusovszky Dénes költő, „Elromlani milyen” c. verseskötetéért;

-          Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, „A továbbélő Móricz” c. tanulmányáért;

-          Tóth Krisztina költőnő, „Magas labda” c. verseskötetéért.

További információk a www.artisjus.hu/dij oldalon találhatók.

Állami kitüntetések az Artisjus tagjainak
2010. március 16.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több olyan zenei és irodalmi szerző kapott állami díjat, kitüntetést, akik az Artisjus tagjai vagy jogkezelésre megbízói. Ebből a 8.500 fős alkotó közösségből 2010-ben harmincketten részesültek magas állami kitüntetésben.

A szerzők közössége mindannyiuknak szívből gratulál, és további alkotó tevékenységükhöz jó egészséget kíván. Emellett természetesen gratulálunk minden díjazottnak, akik zenei és irodalmi kultúrához köthető tevékenységükkel mozdították elő Magyarország sikerét.

Kossuth-díj:

 Széchenyi-díj:

 Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal, polgári tagozata

 Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozata

 Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

 Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt

 Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt

 Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat

 Erkel Ferenc-díj

 József Attila-díj

 Liszt Ferenc-díj

 Nádasdy Kálmán-díj

 Szabolcsi Bence-díj

Márciusi Ifjak-díj

 Magyar Köztársaság Érdemes Művésze Díj

 Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díj

 Megújult a szerzők online jogdíjkövető szolgáltatása, a SZIR
2010. március 1.

A Szerzői Online Információs Rendszer (SZIR) tesztváltozata 2007 novemberében indult útnak. A kezdeti próbák és szerzői egyeztetések nyomán 2010. március 1-jén elindítjuk a SZIR teljesen megújított változatát. Ez internetes banki felülethez hasonló részletességgel teszi nyomon követhetővé az Artisjus munkáját és a jogdíjak alakulását a szerzőknek.

További részletek itt.

Az Artisjus támogatja a szerzőijog-kezelés európai harmonizációját

Az Artisjus - a német, osztrák, skandináv jogkezelőkkel együttes felhívásában - a szerzői jogok közös kezelésének európai szintű harmonizációját kezdeményezte. Az elképzelés szerint az európai jogkezelőkre vonatkozó szabályoknak közeledniük kell egymáshoz, hogy valóban egységes piac alakulhasson ki, amelyben valamennyi szereplő azonos eséllyel vehet részt.

Hogy a kezdeményezésben Európa legnagyobb jogkezelője - a német GEMA - mellett az Artisjushoz hasonló kisebb társaságok is részt vesznek, azt a közös véleményt támasztja alá, hogy Európa a kulturális sokszínűség hazája, s ennek a követelménynek a jogok kezelésében is érvényre kell jutnia.

A szerzői jogok kezelésében, különösen a zeneművek esetében, a szerzői közös jogkezelő szervezetek igen fontos üzleti, kulturális és szociális szerepet töltenek be. A közös jogkezelés intézménye mind a szerzők, mind a felhasználók számára hasznos.

A jelenlegi EU szabályok azonban nem határozzák meg a közös jogkezelés európai követelményeit. Emiatt a jogszabályi és működési környezet a tagállamokban eltérően alakul, ami mindkét csoport számára nehézséget okoz. Egységes európai jogi alap nélkül igen nehéz lenne egységes áru- és szolgáltatás-piacot létrehozni a szerzői jogok területén.

A nyilatkozat aláírói:
Dr. Gernot Graninger, CEO, AKM, Ausztria,
Dr. Szinger András, főigazgató, Artisjus, Magyarország,
Ursula Sedlazcek, CEO, AUME, Ausztria,
Martin Gormsen, ügyvezető igazgató helyettes, KODA, Dánia
Eirikur Tomasson, ügyvezető igazgató, STEF, Izland,
Kenth Muldin, CEO, STIM, Svédország,
Cato Strom, ügyvezető igazgató, TONO, Norvégia
Dr. Harald Heker, CEO, GEMA, Németország

Tájékoztató az iskolai szalagavatók szerzői jogdíjáról
(az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda közleménye)

Egy sajtóhír nyomán kapott szélesebb nyilvánosságot az a tény, hogy az iskolai szalagavatók után – mint minden más nyilvános zenei rendezvény esetében – a szerzőknek jogdíj jár, melyet az Artisjus érvényesít.

Mióta kell jogdíjat fizetni az iskolai szalagavatókat követő táncmulatság után?
1884-ben született meg az első szerzői jogi törvény, és 1907-ben jött létre az Artisjus jogelődje. Azóta ezen a területen folyamatos a jogdíjbeszedés.

Miért kell jogdíjat fizetni?
A szerzői jogi törvény szerint a szerzők műveik nyilvános felhasználásaiból, az ezekből származó jogdíjakból élnek. A szerzők azért az Artisjus útján lépnek föl, hogy egy kézből, könnyebben és hatékonyabban lehessen végezni a jogosítást, jogdíjszedést.

Minden iskolai zenefelhasználás jogdíjköteles?
Nem, a törvény szerint a tanterv részét képező előadások (pl. tanórai zenehallgatás, szakkörök) nem jogdíjkötelesek. A szalagavatók csak akkor, ha – az iskolai ünnepélyt követően – zenés-táncos rendezvény is történik. A szalagavató bál tipikusan nem karitatív esemény: a szervező, a terem tulajdonosa, a zenekar és a büfés is kap juttatást, ezért a szerzőknek is jár a jogdíj.

Milyen összeget jelent egy zenés, táncos szalagavató rendezvény jogdíja?
Az esetek kb. 90%-ában az iskola belépődíjat szed, ennek az áfa nélküli összegének 8%-a a szerzői jogdíj. Egy 500 Ft-os belépőből tehát 32 Ft a szerzői jogdíj.

Amennyiben a szalagavató belépődíj nélküli rendezvény, a résztvevők számától függő átalánydíj fizetendő. Ez az összeg méltányosan tükrözi vissza azt a tényt, hogy a rendezvény a zeneszerzők, szövegírók munkája nélkül nem is jöhetne létre. A szerzői jogdíj összege tehát eltörpül a szalagavató bálok külső helyszínének akár többmilliós bérleti díja mellett.

A szerzők valóban megkapják jogdíjukat?
Igen, az Artisjus beszedést és felosztást lehetővé tevő, az érdekelt szerzők által meghatározott mértékű kezelési költsége és az SZJA-előleg levonása után. Belföldi szerzőknek közvetlenül, külföldieknek hasonló jogkezelő szervezetek útján történik a kifizetés.
- Élőzenés felhasználásnál minden egyes elhangzott dal adatait feldolgozva, „egy az egyben” történik a jogdíjkifizetés.
- Gépzenei felhasználásoknál a rádiós, televíziós, hangfelvétel-kiadási és koncert jogdíjakból képzett „kosár” adatai alapján fizetünk a szerzőknek. A felvételek előadóművészei és kiadói az EJI és a MAHASZ útján részesülnek a jogdíjból.

Milyen a jogdíjfizetési gyakorlat?
Tapasztalatunk szerint azon iskolák, akik bejelentették rendezvényüket, illetve az Artisjus felderítése alapján jogdíjfizetésre kötelezettek, a jogdíjat megfizetik. Egyetlen peres ügyünk sincs folyamatban ezen a területen.

Budapest, 2010. január 25.

Tájékoztató a 2010. évi „internetes” jogdíjak alakulásáról
(az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda közleménye)

A zeneművek internetes tartalomszolgáltatásban történő felhasználásáért a szolgáltatók által fizetett díjakat az Artisjus I10-es számú díjközleménye tartalmazza, amely az Oktatási és Kulturális Minisztérium jóváhagyását követően 2010. január 15-én jelent meg a Hivatalos Értesítő 2010/3. számában.

A korábbi években megszokottnál nagyobb médiavisszhangot kiváltott díjakkal kapcsolatban az Artisjus az alábbiakat tartja fontosnak megjegyezni.

1) A díjszabás nagy mértékben megegyezik a 2009. évben kiadott hasonló díjközleménnyel.

2) Az érdemi tartalmi változások a következők:
- az egyre népszerűbbé váló, tartós letöltést nem engedő zenei és film (streaming) szolgáltatásokra irányadó jogdíj összege 40%-al csökkent
- a videomegosztó-szolgáltatásokat 2010-ben először megkülönböztettük a többi tartalomszolgáltatástól, és ezekre lényegesen alacsonyabb díjakat határoztunk meg.

3) Továbbra is tartjuk azt a 2009-ben kialakított igen rugalmas és alacsony mértékű jogdíjkonstrukciót, amely lehetővé teszi az előfizetéses zenei tartalomszolgáltatások beindítását és gazdaságos fenntartását.

Mindkét említett módosítást a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések alapján, , javaslataikat megkérve, véleményüket megismerve kerültek véglegesítésrel. Ennek eredményeképpen a legjelentősebb piaci szereplők a most közzétett díjszabás szövegével egyetértettek. 

Az Artisjus a fenti intézkedésekkel próbálja elősegíteni az új, jogszerű üzleti modellek kialakulását, és lehetővé tenni, hogy a széles fogyasztói rétegek legális forrásból elérhető áron jussanak zenei tartalomhoz.

Budapest, 2010. január 18.

Sajtóvisszhang:

IT Café: Az Artisjus válaszol 2., 2010. január 21., http://itcafe.hu/cikk/az_artisjus_valaszol_2/kerdesek_1.html

IT Café: Az Artisjus válaszol, 2010. január 20., http://itcafe.hu/cikk/az_artisjus_valaszol/kerdesek_1.html

kaloz.blog.hu: Az Artisjus most egyáltalán nem rossz fiú, 2010. január 20., http://kaloz.blog.hu/2010/01/20/az_artisjus_most_egyaltalan_nem_rossz_fiu

IT Café: És Magyarországon mi lesz a fájlcserélőkkel?, 2010. január 19., http://itcafe.hu/cikk/artisjus_jogdij_internet_fajlcsere/jogdij_az_interneten.html

MR1-Kossuth Rádió: Artisjus: csökkentek a szerzői jogdíjak, 2010. január 18., http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kultura/artisjus-csokkentek-a-szerzoi-jogdijak-.html

technet.hu: Artisjus: a letöltésért is fizetni kell, 2010. január 18.,  http://www.technet.hu/techtud/20100118/artisjus_a_letoltesert_is_fizetni_kell/

index.hu: Artisjus-jogdíjak a netes letöltésért is, 2010. január 18., http://index.hu/tech/jog/2010/01/18/artisjus-jogdijak_a_netes_letoltesert_is/

IT Café: Az Artisjus megkapja a magáét az internetes letöltésből is, 2010. január 17., http://itcafe.hu/hir/artisjus_jogdij_radio_tv_internet.html

Tovább a Hírek archívumba