|
TÁJÉKOZTATÓ
a szerzői jogdíjak gazdasági társaság részére történő kifizetéséről
1.) A közös jogkezelés körében nincsen lehetőség arra, hogy a szerzőknek járó jogdíjak gazdasági társaság részére kerüljenek kifizetésre. Ennek indoka, hogy a gazdasági társaság semmilyen formában nem képes rendelkezni azon vagyoni jogokkal, amelyeket a közös jogkezelő szervezet gyakorol, ugyanis a szerzői jogi törvény – néhány szűk, közös jogkezelésbe nem tartozó kivételtől eltekintve – nem ad lehetőséget a szerző vagyoni jogainak átruházására. A jogdíjakról pedig a törvény szerint csak a felosztást követően lehet rendelkezni, s a magánszemély szerzők részére így felosztott jogdíjakból az Artisjus megfelelően személyi jövedelemadó-előleget von le.
2.) Az Artisjus azonban nem kizárólag magánszemély szerzők részére fizet jogdíjakat, hanem ún. zeneműkiadók részére is; ezek – a nemzetközi gyakorlat szerint a szerzőkkel kötött zeneműkiadói szerződések alapján – a művek nyilvánossághoz juttatásával kapcsolatos propagandatevékenységük ellenértékeként a zenemű nyilvános előadásáért, rádió- illetve televízió-sugárzásáért, egyéb nyilvánossághoz közvetítéséért, valamint mechanikai (hanglemez- és egyéb felvétel) felhasználásért befolyó jogdíjakból részesedést kaphatnak az Artisjustól. Az Artisjus nemzetközi előírásoknak megfelelő belső szabályzatai alapján főszabály szerint ez a jogdíj nem haladhatja meg a teljes, szerzőnek felosztott jogdíj 1/3-át.
3.) Abban az esetben azonban, ha az Artisjus garanciát láthat arra, hogy a zeneműkiadó társaság kizárólag a szerző(k) irányítása alatt áll(hat), és az adott művek zeneműkiadói felhasználási jogaival ez a szerzői tulajdonosi ellenőrzés alatt álló társaság rendelkezik, a mechanikai jogdíj 100%-a is kifizethető a zeneműkiadónak. (A nemzetközi közös jogkezelési jogdíjfelosztási gyakorlat megengedi a mechanikai jogdíjak 100%-ának zeneműkiadóknak történő kifizetését.) Az Artisjus kizárólag olyan esetben tudja ezt megtenni, ha az adott zeneművekre vonatkozó felhasználási jogot (nem közös jogkezelés útján érvényesítendő felhasználási, illetve hangfelvétel-kiadás engedélyezési jogát) ún. nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (azaz apportként) a társaság vagyonának részévé teszik. Erre 2006 óta bármilyen formában működő bejegyzett gazdasági társaság esetén lehetőség van.
Így a mechanikai jogdíjak 100%-ának társaság részére történő kifizetése az adott művekre vonatkozó felhasználási jogok adott szerzőkre eső eszmei hányadának apportálása mellett lehetséges. (Tehát nem a műveket és nem is a szerzői jogot lehet apportálni.)
Az apportos zeneműkiadó tagjai kizárólag az így apportáló szerzők, illetve közeli hozzátartozóik lehetnek. A társaság tevékenységei köreiben szerepelnie kell a zeneműkiadásnak, ugyanakkor a cégnek nyilatkoznia kell arról, hogy hangfelvétel-kiadási tevékenységet) nem végez. Ennek az indoka, hogy a zeneműkiadó a szerző oldalán állva, a szerző javára vesz részt a zenemű értékesítésében. A hangfelvétel-előállító pedig „tisztán” felhasználó, melynek közvetlen üzleti érdeke, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett (minél olcsóbban) juthasson a zeneművekhez.
A 2008-as TEÁOR szakágazati besorolás szerint mindkét tevékenység a TEÁOR 5920 szám alá tartozik („Hangfelvétel készítése és kiadása”). Tehát azon túl, hogy ennek a TEÁOR 5920 besorolási számú tevékenységi körnek szerepelnie kell a cég hatályos cégadataiban, a zeneműkiadó nyilatkozata szükséges arról, hogy e tevékenységi besoroláson belül zeneműkiadói tevékenységet végez, és ugyanakkor hangfelvétel kiadási tevékenységet nem folytat.
A szerzők védelmét szolgálja, hogy amennyiben az apportos zeneműkiadó más zeneműkiadónak engedi át felhasználási jogait, vagy a szerző vagyoni tulajdonosi részesedését másra átruházza, elveszíti kedvezményes (100%-os) mechanikai jogdíjrészesedését, és az első esetben a két kiadó együttesen, illetve a vagyoni részesedés átruházása esetén a kiadó maga sem részesedhet 33%-nál magasabb arányban e jogdíjakból. Kivételt jelent e rendelkezés alól az az eset, ha zeneműkiadó más belföldi zeneműkiadóval alkiadói vagy ún. adminisztrációs (képviseleti) szerződéseket köt. (Ezen esetben azonban a másik zeneműkiadó jogdíjrészesedése nem haladhatja meg a mechanikai jogdíjakból 4/12-ed, illetve a nyilvános előadási jogdíjak 3/12-ed részét.)
Tekintve, hogy a műre vonatkozó felhasználási jogok egy szerzőre vonatkozó eszmei hányadának apportálása a műre vonatkozó vagyoni jogokkal való jelentős rendelkezésnek tekinthető, szükséges ehhez a mű alkotásában esetleg részt vett szerzőtársak hozzájáruló nyilatkozata, amely természetesen az ő jogdíjban való részesedésüket nem érinti, más szóval jogdíjigényüket nem csökkenti. Szükséges továbbá, hogy a szerző és apportos zeneműkiadója között zeneműkiadói szerződés, az apportos zeneműkiadó és az Artisjus között pedig a fenti díjak kifizetését (1/3, illetve 100%) megalapozó díjrészesedési megállapodás jöjjön létre.
Amennyiben már működő apportos zeneműkiadónál az újonnan keletkezett művek tekintetében is részesedni kívánnak a jogdíjból, a tárasági szerződés módosítására, új apportálásra van szükség, mely után szintén fel kell keresni az Artisjus Jogi Ügyek Titkárságát. Ilyenkor a társaság és a tag-szerző közötti zeneműkiadói szerződést is ki kell bővíteni az új művekkel.
4.) Összefoglalva: a mechanikai jogdíj 100%-ának gazdasági társaság részére történő kifizetéséhez az Artisjus Jogi Főosztályához az alábbi iratokat kell benyújtani egy-egy példányban: - a Cégbíróság bejegyző, illetve újbóli apportálás esetén változásbejegyző végzése; - a társasági szerződés, illetve annak módosításai; - a társasági szerződés mellékletét képező apportlista; - az esetleges szerzőtársak apportáláshoz hozzájáruló nyilatkozata.
Ezek benyújtása, elfogadása után szükséges az apportos zeneműkiadó és a szerző, illetve az apportos zeneműkiadó és az Artisjus között a már említett szerződéseket létrehozni.
A Jogi Főosztályon tanácsadással, mintairatokkal (apportáló nyilatkozat, szerzőtársi hozzájáruló nyilatkozat, mindkét szerződés) állunk szerzőink segítségére. (1016 Budapest, Mészáros u. 15-17., T.: 488 2636; 488 2637, 488 2717)
|